Külföldön terjeszkedő orosz cégek

Oroszországban egyre gyakoribb jelenség, hogy az ottani oligarchák eladják helybeli cégekben lévő részesedésüket, s az így szerzett összeget nemegyszer külföldi terjeszkedésre fordítják. Így például az utóbbi hónapok nagy üzletei között tartják számon, hogy Vlagyimir Potanyin, a volt orosz kormánytag és olajmágnás holdingvállalata, az Interrosz eladja a Szidanko olajtársaságban lévő maradék 44 százalékát a Tyumen Oil tulajdonosainak, 650 millió dollárnak megfelelő összegért. A Szidanko 10 százaléka a British Petroleumé, amely 1997-ben vette meg ezt a részt Potanyintól, 484 millió dollárért. Potanyin teljes bevétele így 1,1 milliárd dollár. A mágnás még a kilencvenes évek közepén a hitelért állami vagyont elnevezésű akció keretében mindössze 150 milliót fizetett az olajvállalatért.
Ugyanígy a Roszhlebprodukt igazgatója, Leonyid Csesinszkij is eladta a társaságban meglévő részesedését, a Szibnyefty és a Russzkij Aluminyij pedig a Millhouse Capitalnak adott el bizonyos üzletrészeket. A döntések hivatalos magyarázata többnyire az, hogy kezdik kinőni a belföldi piacot, s az egyes érdekeltségek értékesítéséből származó bevételek a nemzetközi terjeszkedéshez szükségesek.
Valójában azonban arról van szó, hogy az iparmágnások így szeretnék kikerülni a hatósági ellenőrzéseket. Orosz lapelemzések emlékeztetnek arra, hogy Oroszországban nagyszabású akciók folynak a korrupció felszámolására, s a jelek arra utalnak, a vizsgálatoknak még messze nincs vége. A legutóbbi idők fejleményei arra utalnak, hogy az iparvállalatok külföldre viszik tőkéjüket. De van az éremnek egy másik oldala is, nevezetesen az, hogy az orosz cégek így szeretnék szalonképessé tenni magukat a nyugati világban. Sok külföldi üzletember szemében ugyanis az orosz nagyvállalat -- főleg az állami -- az áttekinthetetlenség jelképe, s nehezen tudják feledtetni, hogy egykor a korrupció meglegágyai voltak.
Első helyen az energetikai cégek törekednek nemzetközi szereplésre: a Lukoil, a Gazprom, illetve a Rosznyefty további terjeszkedést tervez Európában és az USA-ban. A Jukosz olajtársaság legutóbb a csőd szélére került brit--norvég Kvaerner építőipari és energetikai csoportot vette szárnyai alá: 150 millió dolláros garanciát nyújt neki, és egy bizonyos ideig a működéséhez szükséges tőkét is. A közreműködésétől az orosz társaság azt várja, hogy a Kvaerner szénhidrogén-feldolgozó üzlete mintegy 100 millió dollár értékben gyakorlatilag a tulajdonába kerül át. Az orosz társaság 22 százalék megszerzésével az egykor csak norvég érdekeltségű Kvaerner egyik legnagyobb részvényesévé vált már a közelmúltban.
A közismert Alfa-csoport -- amelynek az olaj- és bankszakmában, a nyersanyag-kereskedelemben vannak érdekeltségei -- megvette a nyersanyag-kereskedelemben érdekelt svájci Marc Rich Investment társaságot, s az Alfa nagy hatalmú elnöke, Mihail Fridman további nagyszabású beruházásokat tervez Nyugat-Európában.