A rendelkezésre álló összegből eddig 4,6 milliárd forintot használt fel a társaság, 2003 végéig befejeződik a gázolajellátó létesítmények korszerűsítése is. Ennek keretében kettősfalú, szivárgás-ellenőrzővel, teljes körű elfolyás elleni védelemmel ellátott tároló- és töltőrendszerek váltják fel a jelenlegieket.
A program végrehajtásával megszűnnek a rossz hatásfokú, sok füstgázt kibocsátó hőközpontok. A pazarlóan üzemeltethető dízelmozdonyok motorjait az EU-normáknak megfelelők váltják fel. 1995 és 2000 között a MÁV összes szén-dioxid-kibocsátása mintegy 35, szénhidrogén-felhasználása 25 százalékkal csökkent.
A vasút a környezetre viszonylag kisebb terhelést ró, a tendencia ugyanakkor az, hogy az Európai Unió országaiban az elmúlt években a vasút vesztett piaci pozícióiból. Az EU-ban a vasúti személyszállítás részesedése 7, míg az áruszállításé 17 százalékra csökkent. Magyarországon viszonylag kedvezőbb a helyzet, a vasút részesedése ugyanis 38, illetve 30 százalék. Ahhoz azonban, hogy a helyzet ne romoljon, a MÁV-nak további fejlesztéseket kell végrehajtania -- hangsúlyozta a vezérigazgató.
Horváth Lajos, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a vasúti pályák fejlesztésére a költségvetésből az idén 22, jövőre pedig 25 milliárd forintot fordít az állam, s a 100 milliárd forintos ISPA-támogatás fele is a vasút korszerűsítésére jut.
Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke kiemelte: ahhoz, hogy Magyarország környezetvédelmi szempontból elérje egy közepesen fejlett európai állam szintjét, 2800-3000 milliárd forint értékű fejlesztésre van szükség, ezt a prognózisok szerint 15-20 év alatt lehet megvalósítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.