Versengő gyógyszercégek

A fekete himlő elleni oltóanyag szállításának lehetőségéért három gyógyszergyár versenyez az Egyesült Államokban: az amerikai Merck, illetve két brit társaság, a GlaxoSmithKline és a cambridge-i székhelyű Acambis biotechnológiai cég, amely a Baxter Internationallel közösen pályázik.
Az amerikai kormány napokon belül eldönti, melyik vállalattól vagy vállalatoktól rendeli meg a több milliónyi adag oltóanyagot. Bármelyik kapja is a megrendelést, bombaüzletre számíthat, hiszen legkevesebb 250 millió adag szállításáról van szó, amelynek értéke megközelíti a másfél milliárd dollárt.
Legalább ilyen jó "üzlet", ha valaki(k) megkaparint(anak) a feketehimlő-vírusok néhány laboratóriumban még meglévő tenyészetéből egy adagot. Amikor a fekete himlőt 1977-ben világszerte hivatalosan is megszűntnek nyilvánították, az USA és a Szovjetunió megállapodott: vírustenyészetet készleteznek két szigorúan őrzött laboratóriumban, Atlantában és Novoszibirszkben. Ez azonban nem zárja ki, hogy esetleg más országokban "feketén" nem tartanak ilyen készleteket, amelyekkel emberek millióit lehetne megfertőzni.
A világ számos más országához hasonlóan az USA-ban is sikerült kiirtani a fekete himlőt, az utolsó védőoltásokat 1972-ben adták. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy rengeteg embert kellene beoltani: nemcsak a 30 év alatti fiatalokat, hanem az idősebbeket is, akiknél már nincs hatása az évtizedekkel ezelőtt kapott védőoltásnak.
Bonyolítja a helyzetet, hogy amerikai orvosok generációi soha nem láttak fekete himlőben szenvedő beteget -- kivéve azokat, akik az egészségügyi világszervezet keretében évtizedekkel ezelőtt részt vettek a betegség felszámolásában --, s nem ismerik fel a szimptómákat. Ezért az USA egészségügyi hatóságai megkezdték a szakemberek felkészítését, s a "frontemberek" védőoltást is kapnak. További probléma, hogy a gyógyszergyárak sincsenek megfelelően felkészülve a tömeges gyártásra, hiszen eddig jószerivel csak a hadsereg számára állítottak elő biológiai fegyverek elleni készítményeket.
Az USA-hoz hasonlóan készülődnek Európában is. A Der Standard osztrák lap beszámolója szerint több európai kormány nagyobb mennyiségű vakcinát rendelt az oltóanyagok kifejlesztésében és gyártásában élenjáró svájci Berna Biotech fekete himlő elleni készítményéből, a Lancy-Vaxinából. A svájci társaság saját állítása szerint a különleges tárolási módszereknek köszönhetően nagy készletekkel bír még azokból az időkből, amikor kötelező volt a fekete himlő elleni védőoltás. Ennek a mennyiségnek a piacra dobása nagyjából másfél milliárd dollárnyit hozhat a svájci cég konyhájára.
A magyar egészségügy évtizedek óta bír egy esetleges katasztrófa elhárításának a tervével, amit évente kétszer felfrissítenek -- tájékoztatta a Világgazdaságot Ütő István megbízott országos tisztifőorvos-helyettes. Az Egyesült Államokat ért terrortámadást követően az Állami Népegészségyi és Tisztiorvosi Szolgálatok (ÁNTSZ) átvizsgálta a tervet, és az egyes régiók kórházi és orvosellátottságát. Ugyanezt megtették a védőfelszerelés-, a gyógyszer- (közte az antibiotikum-), a kötszer- és az oltóanyagkészletekkel is.
Ütő István kijelentette: a világ fejlett országainak megfelelő a hazai raktári készlet. Más országokhoz hasonlóan a magyar egészségügy is állandó kapcsolatban van a WHO-val, a világszervezet minden tagországának ajánlást tesz egy esetleges biológiai katasztrófa kezelésére. Az orvosokat a járványokkal kapcsolatos ismereteik felfrissítésére kérték föl, amihez módszertani levelet kaptak az ÁNTSZ-től. (KK--NTE)