Hongkong továbbra is drága

A hongkongi ingatlanárak - az elmúlt négy hónapban tapasztalható 7,3 százalékos esést követően is - a legmagasabbnak számítanak Ázsiában. Egyetlen kivételt Japán jelenti, az A kategóriájú irodák éves bérleti díja - négyzetlábanként - itt 119,17 dollár átlagban. A volt brit gyarmaton ez 71,44, a szintén fontos üzleti központnak számító Szingapúrban pedig csupán 47,81 dollár - derül ki a Reuters beszámolójából.

A világgazdaság gyengélkedésével az ingatlanpiaci áresés tovább folytatódhat Hongkongban. Egyes szakemberek szerint a tavalyi mintegy 20 százalékos zuhanás megismétlődhet. A néhány éve ismét kínai fennhatóság alatt álló tartomány - London és Tokió mögött - ugyancsak a harmadik legdrágább irodapiac, a bérlés összes költségét (a menedzsment díját és az adókat) figyelembe véve azonban már a második helyen áll.

Az abszolút éllovasnak számító tokiói árak e korrekció figyelembevételével elérik a 124 dollárt, Hongkongban ez 81 dollár, míg a harmadik helyen következő Bombayben - négyzetlábanként - 79 dolláros áron kínálják a felső kategóriás irodákat évente.

Az 1998-as ázsiai pénzügyi válság mélypontjáról 40-80 százalékos áremelkedéssel - a 2000-es év elejére sikerült kilábalni. Egyes területeken azonban még mindig - a válság előtti csúcsárakhoz képest - 45 százalékos a visszaesés.

A lakóházak árai szintén viszonylag magasnak számítanak, annak ellenére, hogy az 1997-es csúcsponthoz képest a visszaesés meghaladja az 50 százalékot. A költséghatékonyságra az alkalmazottak elszállásolásánál is nagy figyelmet fordító cégek így gyakran elkerülik Hongkongot, hiszen sok esetben még Japánban is kedvezőbb feltételekkel juthatnak ingatlanokhoz. Szakértők ezért gyakran a kedvező adófeltételekre hívják fel a figyelmet, amit sok beruházó azonban nem tart elégséges kompenzációnak: Szingapúrban ugyan 16 százaléknál jelentősen magasabb, 30 százalékos a társasági adó, az ingatlanárak viszont mindössze feleakkorák, mint Hongkongban.

A szakértők további érvelése azonban kiemeli, hogy a 15 százalékban maximált személyi jövedelemadó révén, a lakásköltségek levonása után, a rendelkezésre álló jövedelem még mindig 20 százalékkal magasabb a vetélytárs országokban elérhetőnél. Az egyetértés csupán abban van, hogy az ingatlanköltségek a normál üzletmenetnél az adóterhek egy fajtájának számítanak.

VG-összefoglaló-->