"Kimerült" a HAF Rt.

A HAF Rt. egyik hitelezőjeként a Pannon Power Rt. kezdeményezte a társaság október elején elrendelt felszámolását, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a komlói beruházás megvalósulása nem pusztán szakmai, hanem társadalmi kérdés is. Ezzel végleg lezárulhat a nyolcvanas évek közepén, még az Országos Érc- és Ásványbányák égisze alatt kezdődött állami fejlesztési program, amely egy hazai, használt akkumulátorokat feldolgozó üzem létesítését célozta. Nagy Sándor elmondta: miután az I. fokú környezetvédelmi hatóság visszavonta engedélyüket, világossá vált, hogy államigazgatási eljárás keretében az ügy aligha rendezhető. Polgári peres eljárásban is 2-3 év kell hozzá. Ilyen körülmények között a Pannon Power Rt. nem látta célszerűnek fenntartani a társaságot, s mint a működést finanszírozó hitelező is a felszámolás mellett döntött. A HAF Rt. jelenlegi tulajdonosai a privatizációkor átvállalták annak a 650 millió forintnyi, időközben hitellé változott állami alapjuttatásnak a visszafizetését, amelyet az eredetileg Gyöngyösorosziba tervezett akkumulátorfeldolgozó megépítésére adott az állam a HAF Rt.-nek. Ezt az összeget a komlói beruházás megvalósulását követően kellett volna visszafizetnie a társaságnak.

A 20 millió forint törzstőkéjű és egymilliárd forint tőketartalékkal bíró HAF Rt. felszámolása során az állami követelésnek legfeljebb csak a töredéke folyhat be az államkasszába, mert Nagy Sándor véleménye szerint sem az ingatlan, sem az eszközök nem képviselnek önmagukban jelentős értéket. Utóbbiak nem igazán alkalmasak másfajta tevékenységre. A hárommilliárd forintos beruházással felépíteni tervezett üzemben évente 14-15 ezer tonna használt akkumulátor feldolgozásával számoltak, teljes kapacitása azonban 28 ezer tonna lett volna. A HAF Rt. számításai szerint egyébként évente 18-20 ezer tonna használt akku halmozódik fel Magyarországon, a teljes mennyiséget azonban nem gyűjtik össze.

Nagy Sándor szerint a HAF Rt. története ugyan lezárult, egy magyarországi, használt akkumulátorokat feldolgozó üzem létesítéséről azonban nem mondtak le, hiszen e nélkül az évi 400-500 millió forintos hulladékexporttal szemben 2,5-3 milliárd forint értékű importalapanyagot kell a magyarországi gyártóknak behozni, elsősorban Ausztriából.