Megtakarítani is tudnak a magyarok, de valami mégis hibázik – ezek a számlák megkeseredtek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMinden ötödik magyarnak egy hónapra, vagy még kevesebb időre elegendő tartaléka van: a falvakban élők, a nők és az alacsonyan iskolázottak állnak a legrosszabbul e tekintetben. Öt magyarból kettőnek nincsenek tartalékai – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. legújabb reprezentatív felméréséből. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében magasabb a megtakarítással bírók aránya is.
Fotó: Shutterstock
Tartalékképzés van, de a megtakarítási képességben óriási a szórás a magyarok körében
A havi 200 ezer forint alatti bevételből élő háztartások 84 százaléka hó végére rendszerint kifogy a pénzéből, sőt akár még adósságokat is felhalmozhatnak, de még a 700 ezer forint feletti jövedelműek majdnem egyharmadával (27 százalék) is előfordul, hogy így járnak – ez az Ipsos Zrt. által 1000 fős mintán végzett reprezentatív felmérésből derül ki. Az adatok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a megtakarítási képesség korántsem egyenletesen oszlik el a társadalomban, abban látványos különbségeket látni településtípus, iskolai végzettség, illetve nemek szerinti bontásban is.
- A községekben élők mindössze 45 százaléka tud félretenni – szemben a fővárosiak 74 százalékával, illetve a vármegyeszékhelyen és városban élők 60-62 százalékával.
- Az érettségivel nem rendelkező válaszadók 33 százaléka képes megtakarítani, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez a szám 76 százalék.
- Jelentős a nemek közötti különbség is: míg a férfiak 69 százaléka rendelkezik megtakarítással, a nőknél ez az arány csupán 50 százalék.
Az országos összképet nézve a megtakarítás legfőbb akadálya a magas megélhetési költség: a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) ezt jelölte meg elsődleges okként, amit a váratlan kiadások – autójavítás, orvosi költségek – követnek (28 százalék).
A szándék és a tudatosság ugyanakkor nem hiányzik: a lakosság döntő többsége (89 százalék) legalább havonta nyomon követi a kiadásait, 39 százalékuk pedig naponta figyelemmel kíséri a költéseket.
Bár a helyzet nem minden tekintetben megnyugtató, de az eredményekhez fűzött értékelés szerint látható némi pozitív elmozdulást: míg tavaly októberben az összes megkérdezett 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hónapról hónapra él, ma ez az arány 39 százalékra csökkent.
Ezzel párhuzamosan pedig 9 százalékról 13 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a havi jövedelmüknek akár az egyharmad részét is félre tudják tenni.
A magyar lakosság GDP-arányos nettó pénzügyi megtakarítása 2025-ben 4,6 százalékot tett ki, ami továbbra is meghaladja a régiós, illetve az EU-s országok átlagát. A háztartások nettó pénzügyi vagyona a tavalyi év során tovább gyarapodott, és év végére elérte a GDP 117 százalékát. A fenntartható növekedés érdekében kiemelten fontos, hogy a megtakarítások a jövőben is stabilan magas szinten alakuljanak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank idén április végén közzétett Megtakarítási jelentéséből.
A leggyakoribb pénzügyi cél a hosszú távú anyagi biztonság megteremtése (26 százalék), ezt követi a rövid távú stabilitás (18 százalék) szándéka. A válaszadók 13 százaléka utazásra, nyaralásra és egyéb szabadidős programokra spórol, 9 százalékuk ingatlannal kapcsolatos célra gyűjt (vásárlás, bővítés vagy felújítás), és mindössze 4 százalék válaszolta azt, hogy nyugdíjmegtakarítás céljából tesz félre. A megkérdezettek 13 százaléka semmilyen konkrét célkitűzést nem tudott megnevezni.
