A nemzetközi elemzők azt jelzik, hogy a dotcomcégek talán már túljutottak a mélyponton: tavaly novemberben mindössze 21 internetes társaság ment csődbe. Ez a legkevesebb 2000 augusztusa óta, s lényegesen elmarad a tavaly májusi rekordtól, amikor világméretekben 62 dotcomcég tűnt el a piacról. A szakértők ebből azt a következtetést vonják le, hogy a leggyengébb vállalkozások már kihullottak a rostán, ennélfogva innen kezdve már akár fellendülés is várható a dotcomcégek körében. Mindenesetre a nehezén valószínűleg már túl vannak - írja piaci elemzésében a Webmergers.com amerikai elemző.

A tavalyi évben azonban még 540 internetes vállalkozás ment tönkre, kétszer annyi, mint 2000-ben. Ugyanakkor az is igaz, hogy világszerte 7-10 ezerre tehető azoknak a dotcomcégeknek a száma - mégha egy-két fős vállalkozásokról is van szó -, amelyek egészségesen működnek. Átalakuláson megy keresztül az internetszektor a felhasználást tekintve is: a csődök újabban inkább a B2B vállalkozásokat érintik. Míg 2000-ben inkább a fogyasztói szektorban nőtt a csődök száma, tavaly már több B2B dotcomcég tűnt el a piacról, az összes csődbe jutott vállalkozás 40 százaléka a 2000. évi 22 százalékot követően.

A legnagyobb csődök között tartják számon az Excite@Home internetszolgáltató, az amerikai Webvan on-line zöldséges, az Exodus Communications vendéglátó-ipari szolgáltatásokkal foglalkozó dotcomcég, vagy az Industry Standard gazdasági hírszolgáltató kivonulását a piacról. Szakmai körökben általános a nézet, hogy a dotcomcégek sokaságának összeomlása többé-kevésbé annak az eredménye, hogy ezek a vállalkozások nem mérték fel pontosan piaci lehetőségeiket, s emiatt üzleti terveik is irreálisnak bizonyultak. Alapvetően arról van szó, hogy ezek a vállalkozások túlértékelték magukat, de az idő előrehaladtával a piac "helyre tette" őket. Ugyanakkor továbbra sem kétséges, hogy például a vállalatok közötti elektronikus kereskedelem változatlanul nagy fejlődés előtt áll, mint ahogyan senki sem kérdőjelezi meg a nagyvállalatok beszerzéseit lebonyolító internetportálok vagy az elektronikus levelezés fontosságát.

Magyarországot a dotcomláz, majd a -kijózanodás is csak mérsékelten érintette. Ez részben azzal magyarázható, hogy nálunk még nem hálózza be a gazdaságot olyan mértékben az internet, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában, itthon még nem nőttek fel olyan dotcomóriások, amelyek a gazdaság egészét tekintve meghatározók. Másfelől eltérések mutatkoznak abban is, hogy míg például Amerikában a tipikus kezdő dotcomvállalkozás a jó ötletre alapozva befektetői pénzekkel majd gyors tőzsdei bevezetéssel csinálta meg a szerencséjét - s ha rosszul számolt, akkor bukott egy jó nagyot -, Magyarországon a jelentősebb internetes vállalkozások kevés kivétellel a hagyományos gazdaság nagyágyúinak a kezében vannak, s ezek a cégek általában biztos anyagi háttérrel bírnak. Ezért aztán igazán látványos, nagy bukások nem is nagyon voltak a hazai dotcomcégek körében - leszámítva azokat a problémákat, amelyek a rosszabb anyagi hátterű kisebb cégeknél jelentkeznek.
"Úgy jártunk, mint aki későn érkezik egy jó buliba: nem vettük ki igazán a részünket a mulatásból, viszont sokkal kevésbé vagyunk másnaposak" - teszi hozzá Szekfű Balázs, a Carnation Rt. internetes tanácsadó cég elnöke. "Magyarországnyi itthon az internetünk is, kisebb a piac, emiatt kisebbek a lehetőségek. Ugyanúgy hatnak viszont az üzlet törvényei, és a hazai piacon sem megy jobban az on-line világban, mint külföldön. A színvonalas internetes sajtó nem önfenntartó, a bevételei nem fedezik a kiadásait, de ugyanígy keveset vásárolnak az interneten, kevesen fordulnak meg internetes aukciókon. Mindehhez képest széles a paletta az internetes szolgáltatások terén, és igazi csődökből ha kettőt megélt magyar net."