Az országban tavaly több mint 160-féle biotermék termeléséről adott ki tanúsítványt az arra hivatott szervezet - tájékoztatott Solti Gábor. Egy friss kimutatás szerint a Biokontroll Hungária Kht. tanúsítványával ellátott termékek mintegy 80 százaléka továbbra is külföldön kel el. A többit egyre nagyobb, mintegy 5-10 százalékos részarányban a hanságligeti Hipp Kft. vásárolta fel a bébiételgyártáshoz, a maradék meglehetősen szeszélyes eloszlásban jutott a fogyasztókhoz.
A legnagyobb forgalom az egyesület Marczibányi téri biotermékpiacán volt, ahol a fővárosban működő 25-30 biotermékbolt tulajdonosai is bevásárolnak. Az áru kisebb része kerül vidékre, a nagyobb városokban csupán 10-15, vállalkozók által működtetett ilyen üzlet van, a kisebb ottani kereslet miatt.
Új kezdeményezés a biotermékek házhoz szállítása is. A balmazújvárosi Virágoskert Kft. Debrecenben már mintegy 150 háztartásba szállít biozöldséget - mondta a cég vezetője, Rózsa Péter biokertész. A szolgáltatást rövidesen Budapesten, Kecskeméten, Gödöllőn és Miskolcon is kínálja a társaság - legalább 1000 forintos egyszeri rendelés esetén.
A termelőknek egyre nagyobb része tagja a Biokultúra Egyesületnek, amely a legutóbbi kimutatás szerint 1237 gazdálkodó munkáját ellenőrizteti, köztük a csaknem 800 mezőgazdasági termelőét és 211 bioméhészét. Az utóbbiak száma két év alatt majdnem megháromszorozódott - tudtuk meg az egyesületben.
A biotermékexport értéke az egyesület szerint 2000-ben 2-2,5 milliárd forint volt, ebből 1,7-2,3 milliárd származott a 26 legfontosabb termékből. (A tavalyi statisztika még nem készült el.) A szervezetnek elsősorban a 100 tonna fölött eladott áruról van részletes kimutatása, így a két éve külföldön eladott mintegy 9500 tonna biobúzáról, a 4500 tonna kukoricáról, a 2100 tonna napraforgóról, a 1200 tonna csemegekukoricáról, illetve a 125 tonna biobarackról, a 111 tonna biomézről. A biotermékeket - amelyek előállítása 20-40 százalékkal többe kerül, mint a kommersz áruké - általában 30-50 százalékkal jobb áron tudják eladni külföldön, mint belföldön.
A hazai termőterület 2000-ben 53 ezer hektár volt, tavaly már (a nem végleges adatok szerint) 80-90 ezer hektár, ez a megművelt földek 1,5 százaléka, ez megközelíti az uniós arány felét (3,5-4 százalék).
Az egyesületnél Győrből, Kecskemétről, Szegedről és Debrecenből is érdeklődtek a budapestihez hasonló biopiac nyitása iránt, s e lépések támogatására korábban már ígéretet is tett az FVM Agrármarketing Centrumja. Legnagyobb esélye az idén egy újabb fővárosi, valamint egy szegedi biopiac beindulásának van. Felmerült, hogy a nagy piacok részeként jöjjenek létre a biopiacok, ám az egyesület tapasztalata szerint a biotermékpiac önálló működtetésére nagyobb az esély - mondta Solti Gábor. Szerinte e termékek iránt még csak részben érdeklődő fogyasztók figyelmét a vásárlástól elterelné a piac más standjain található olcsóbb áru.
Egyre keresettebbek a biotermékek az országban, főként a fővárosban, ahol rövidesen új piaca nyílhat ezen áruféleségnek. A Szegeden indítandó piac vidéken az első lesz a maga nemében - mondta a Világgazdaságnak Solti Gábor, a Biolkultúra Egyesület elnöke. A termékek mintegy 80 százaléka jut exportra, míg Magyarországon - a GfK Hungária Piackutató Intézet szerint - az élelmiszer-vásárlók harmada tartja fontosnak a biotermékek fogyasztását. Fehér István-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.