Állampapírban keresett menedéket a lakosság, soha nem látott pénz égett el a pesti tőzsdén – átrendezte az iráni háború a háztartások vagyonát
Megállította a háztartások pénzügyi vagyonának gyarapodását a februárban kirobbant amerikai–iráni háború. A közel-keleti konfliktus féléves emelkedő trendet tört meg, ezzel együtt a lakosság hazai értékpapírvagyona csupán kisebb mértékben csökkent márciusban az óriási piaci hullámzások közepette. Az állampapír rendkívül keresetté vált, a befektetési alapok iránti érdeklődés érezhetően alábbhagyott, a tőzsdén példátlan mennyiségű lakossági befektetés égett el márciusban.
A tavasz első hónapjában 96 milliárd forinttal apadt a háztartások hazai értékpapírokban, azaz magyar állampapírban, vállalati és banki kötvényekben, befektetési alapokban és a pesti tőzsdén jegyzett részvényekben fialtatott vagyona.
A teljes állomány ezzel 0,3 százalékkal 31 484,6 milliárd forintra fordult le a február végi történelmi csúcsról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb kimutatása szerint.
A lakosság megtakarítani képes része a bizonytalanná és változékonnyá váló piaci környezetben is kitartott a befektetés mellett, és az előző hónapokhoz hasonlóan méretes összeget, 247 milliárd forintot helyezett el hazai kibocsátású eszközökbe.
A jelentős friss tőkebeáramlás így tompítani tudta a leforduló árfolyamok vagyonerodáló hatását: összesen 343 milliárd forintot törölt ki a kisbefektetők értékpapír-portfóliójából.
Állampapírban találtak menedéket a lakossági befektetők
A borús nemzetközi befektetői hangulat és a háború gyors lezárását övező kétségek miatt a háztartások a biztonságosabb eszközök felé fordultak. A hónap nyertesei a magyar állampapírok voltak, melyekbe 208 milliárd forintot pakoltak a februári igen szerény 11 milliárd forint után.
A legtöbb friss forrás ezen belül is a hosszú, egy éven túli lejáratú államkötvényekbe vándorolt, amelyekből közel 160 milliárd forintnyit vásároltak.
A rövid lejáratú forintos kötvényekből további 40 milliárd forint értékben táraztak be, a devizában kibocsátott magyar állampapírokra pedig 8,7 milliárd forintos kereslet mutatkozott.
A bőséges bevásárlás révén 1,6 százalékkal új csúcsra ért a lakosság kezében lévő államapapír-állomány, amely március végére átlépte a 14 ezermilliárd forintos mérföldkövet, ezzel pedig visszaszerezték az előző hónapban elveszített vezető pozíciójukat a háztartások vagyontortáján belül.
Hoppon maradtak az alapkezelők
Az állampapírok legnagyobb versenytársa, a februárban a háztartási portfólióban első helyre törő befektetési alapokat ugyanis duplán rosszul érintette az iráni válság. A lakossági ügyfelek befektetési jegyek iránti keresete erősen visszaesett, a korábbi időszakra jellemző, bőven 100 milliárd forint helyett most csupán 23 milliárd forint megtakarítást vittek az alapkezelőkhöz.
A tőkepiacokon végigsöprő, háborús eszkaláció és energiaválság miatti pánik az árfolyamokat is letörte, rég nem látott, 125 milliárd forintos veszteséget okozva a befektetési alapok tulajdonosainak. Az első tavaszi hónap mérlege így 0,7 százalékos vagyoncsökkenés és 13 760 milliárd forintos lakossági eszközállomány volt.
Sosem látott lakossági vagyon égett el a pesti tőzsdén
A tőzsdézéssel egyébként is óvatos háztartások megtakarításaik csekély részét, 15 milliárd forintot fektették magyar részvényekbe a tavasz elején, igaz, ez még így is az utóbbi fél év legnagyobb ilyen jellegű pozíciófelvételét jelenti.
A tőzsdei lefordulás a pesti börzét sem kerülte el, a legmeghatározóbb magyar társaságok részvényei közül
- a Richter árfolyama 1 százalékkal,
- a Magyar Telekom kurzusa 5 százalékkal,
- a legforgalmasabb OTP jegyzése pedig 10 százalékkal zuhant.
A negyedik blue chip, a Mol ellenben profitálni tudott az egekbe szökő olaj- és gázárakból, és 12 százalékos ralival zárta márciust.
Ez ugyanakkor inkább kivétel volt, a hazai részvénypiac széles körű visszaesése – amit a BUX index 4 százalék feletti zuhanása is mutat – 230 milliárd forintot húzott ki a kisbefektetők zsebéből. Ilyen volumenű árfolyamveszteséget még az orosz–ukrán háború 2022. februári kirobbanásakor és a Covid-világjárvány 2020. márciusi kitörésekor sem szenvedtek el a magyar háztartások.
A lakosság hazai részvényekben fialtatott vagyona a szinte példátlan piaci leértékelődés nyomán 7 százalékkal 2846 milliárd forintra apadt.
