Évente harmincezer füsthalál

Egyre több vizsgálat igazolja, hogy a dohányzó dolgozók munkahelyi teljesítménye kisebb a nem dohányzó társaikénál. Ausztrália Tasmánia államában erre hivatkozva a március 26-tól hatályos új köztisztviselői bérmegállapodás egyik szakasza alapján mérni kell a dohányzás miatt a munkahelytől távol töltött időt, és azt később le kell dolgozni az embereknek - mondta a Világgazdaságnak az Egészségünkért a XXI. Században Alapítvány ügyvivője. A jelenleg a sydneyi egyetemen kutató Szilágyi Tibor szerint a munkahelyi dohányzás visszaszorítása az egyik legjobb módszer a dohányzás társadalmi költségeinek csökkentésére. Ha a dohányosokat a munkahelyi "szigor "megregulázza, kevesebbet cigarettáznak, könnyebben leszoknak a káros szenvedélyről. Ez jó nem dohányzó társaiknak is, hiszen vizsgálatok igazolják a passzív cigarettázás ártalmait. A dohányzás egészséget károsító hatása nem kétséges, csaknem valamennyi szív-, érrendszeri és rákos megbetegedésben jelentős a kockázata.

Szilágyi doktor elmondta azt is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójában évente 1,2 millióan halnak meg a dohányzás miatt, ez az összes halálozás 14 százaléka. A WHO szerint amennyiben 2020-ig nem sikerül hatékony dohányzásellenes politikát bevezetni, évi 2 millióra emelkedik az e miatti halálozás. Hazánkban évente harmincezer ember hal meg a cigarettázásra visszavezethető betegségek következtében. A felmérések szerint a férfiak 44, a nők 21 százaléka rendszeresen dohányzik, s egyre több fiatalkorú válik nikotinfüggővé. A dohányzás elleni küzdelem azért nehéz, mert az érintettek nincsenek tisztában szokásuk ártalmaival, annak egészségkárosító tünetei csak évekkel később jelentkeznek.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény kötelező rendszabályokat ír elő, például a munkahelyeken szigorúan csak a dohányzásra kijelölt helyen szabad füstölögni. Szigorították a reklámtörvényt is, ez év január elsejétől lekerültek a hazai közterületekről a dohányzást népszerűsítő óriásplakátok.

MUNKATÁRSUNKTÓL