Magyarország 25 év hátrányban

2005-ig évi 20 százalékos termelékenységnövekedéssel zárkózhatna fel Magyarország az uniós átlaghoz, amelytől ma mintegy 42 százalékkal vagyunk elmaradva, a bérhátrány pedig 60 százalék a Czipin & Proudfoot Consulting szerint. A térségben azonban ez még viszonylag kedvező pozíciót biztosít: Csehországban is 42, Lengyelországban 62 százalékos a lemaradás. A tagjelöltek átlagos hátránya 59 százalék.

A tanulmány szerint a bruttó bérekben lévő 5-10-szeres lemaradás csak akkor csökkenthető a versenyképesség veszélyeztetése nélkül, ha közben az egységre jutó bérköltség, azaz a termelékenység is nő. A vizsgált időszakban a magyar gazdaságban a bruttó béreknél négyszer gyorsabban növekedett a termelékenység, a megtermelt többlet nagy részét tehát nem osztották újra.

A minimálbér emelkedése, a csúszó leértékelés megszüntetése, a bérvárakozások növekedése és a közterhek európai mértékben legmagasabb szintje azonban szintén veszélybe sodorhatja a versenyképességet - fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Klaus Harrer, a társaság ügyvezető igazgatója. Jó jel mindenesetre, hogy az elmúlt öt évben a régió más országaival ellentétben az egységre jutó bérköltség az 1995-ben mért 26 százalékról 2000-re 16 százalékra csökkent.

Termelékenység szempontjából az uniós átlag környékén található Ausztria Magyarországnál átlagosan mintegy kétszer produktívabbnak számít. A legkorszerűbb vállalatok körében a hátrány 38 százalékos, a leglemaradottabbakat összehasonlítva azonban 61 százalékos különbség tapasztalható.

Az elmúlt évtized második felében az elektronikai és optikai berendezések ágazatában és az autóipari beszállítók körében javult leginkább a mutató, egyharmados növekedés után ma már a korszerűbb vállalatok eredménye jelentősen az osztrák átlag felett található.

Mráz Dániel