Meg kell tartani az ápolókat

A hazai kórházakba tervezett 58 846 szakdolgozói állásból jelenleg 54 931 a betöltött, legtöbben a pszichiátriai, a csecsemő- és gyermekosztályokról, a belgyógyászatokról és a sebészetekről, valamint az intenzív osztályokról hiányoznak. Tóth Ibolya, az Egészségügyi Minisztérium (EüM) ápolási és szakképzési főosztályának vezetője azonban úgy fogalmaz: a miniszteri rendeletben előírt tárgyi és személyi minimumfeltételeknek valamennyi kórházi osztály megfelel, e nélkül nem kapna működési engedélyt a tisztiorvosi szolgálattól. Ám az intézmények egy része a minimumnál többet szeretne, ezért elsősorban Erdélyben és Ukrajnában keresik a magyarul beszélő ápolói utánpótlást.

Jelenleg húsz ápolónő oklevelének honosítási kérelme van az EüM ápolási és szakképzési főosztályán. A januárban hatályba lépett törvény szerint a korábbi ezerforintos illetékbélyeg helyett a minimálbér ötödét kell befizetni a kérelmezőknek. Tóth Ibolya főosztályvezető azonban elmondta: a kórházak az elbírálás ideje alatt képesítéshez nem kötött segédápolóként alkalmazhatják a külföldieket. Elsősorban Romániából és Ukrajnából keresnek nálunk munkát, aminek feltétele a magyar nyelv ismerete s az, hogy alkalmazásuk előtt szakmai tudásukról vizsgát tegyenek az erre kijelölt egészségügyi intézményekben.

A főosztályvezető tapasztalata szerint egyre kisebb az idegenkedés a külföldiekkel szemben, ami annak is következménye, hogy nem ritka a magyar ápolónők külföldi, elsősorban Nyugat-Európában való munkavállalása. A Lajtán túl lényegesen nagyobb jövedelemre tesznek szert a magyar nővérek, Németországban például havi kétezer márkára számíthatnak. Ismeretei szerint a nyugati országokban csak szigorú feltételek teljesítése után alkalmazzák őket az egészségügyi intézményekben, ezért többségük inkább gyermekfelügyeleti, házvezetői állást kapott, vagy a vendéglátóiparban helyezkedett el. A modern kori népvándorlás fő oka az alacsony bérekben keresendő, a főosztályvezető szerint 70-80 ezer forintos havi nettó bér itthon maradásra bírná a jól képzetteket. A négy évvel ezelőtti 43 ezer forinthoz képest jelenleg ugyan 74 ezer forint az átlagos havi bruttó illetmény, ám a 71 százalékos jövedelememelés sem kompenzálja a fizikailag és pszichésen is megerőltető ápolói munkát.

A szaktárca ellenőrizte a kórházak ápolói ellátottságát. Húsz intézményben végzett vizsgálatukból kiderült, hogy az előírt minimumfeltételek megvannak, de az ápolónők nagyon leterheltek. Az ápolási munkát segítő eszközökre ugyan az utóbbi években többet költenek a kórházakban, de a szűkös anyagi pénzforrások miatt nem ezek a beszerzések vannak az első helyen. Az EüM is igyekszik pótolni az intézmények ápolásra fordítható büdzséjét, 1997 óta évente százmillió forintot fordít e célra.

Az ápolónők elvándorlását, a pálya vonzóbbá tételét az ápolóképzés ösztöndíjrendszerének bevezetésével is igyekeztek csökkenteni. A meghirdetett pályázatra 51 kórház 430 ápolótanulóval jelentkezett. Az érettségi utáni nappali képzésben az elsőévesek alapösztöndíja havi 15 ezer forint, amiből tízezret az egészségügyi tárca fizet. A kórház az ehhez kötelezően nyújtandó ötezer forinttól fölfelé eltérhet. A felmérések alapján kiderült, ahol fontosnak tartják a humán erőforrást, ötezer forintnál többet adtak az ápolótanulóknak. A Hajdú-Bihar megyei kórház és a Heim Pál Gyermekkórház például a másodéveseknek hét-, a harmadéveseknek tízezer forintot tett az államtól folyósított havi tízezer forintos ösztöndíj mellé.

NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET