Pénzre váró kisvasutak

Tizenegy települési önkormányzat, a MÁV Rt., a Somogy Erdő- és Fafeldolgozó Rt., a Hubertus Rt., a Fauna Rt., valamint a Somogyi Természetvédelmi Szervezet közhasznú társaságot hozott létre a balatonfenyvesi kisvasút megmentésére. A szerelvényekkel a térség termálfürdői is megközelíthetők - mondta lapunknak Lombár Gábor, Balaton-fenyves polgármestere. Ha arra majd a vasúti törvény lehetőséget ad, a kht. lehetne a kisvasút teljes jogú üzemeltetője, ez a feladat ma a MÁV-é. A kisvasút pályája rendbetétele 600-800 millió forintba kerülne. Később a Marcali közeli boronka-mesztegnyői kisvasút folyamatos üzemeltetését kellene biztosítani, majd a két kisvasút öszszeköttetését megoldani több száz millióból, ám még kérdés, milyen forrásból. Mindenesete biztató volt a közlekedési minisztérium35-40 millió forintot az idén is ad a tárca pályafelújításra.

A balatonfenyvesin kívül a kecskeméti, a nyírvidéki, börzsönyi kis-, valamint a Széchenyi-hegyi gyermekvasút is a MÁV kezelésében van, s erdőgazdaságok is üzemeltetnek kisvasutakat. Szamos Alfonz, a MÁV Rt. szakigazgató-helyettese kiemelte, hogy a jelenlegi körülmények között - figyelembe véve az elérhető bevételeket és a fenntartás költségeit - nem lehet gazdaságosan működtetni a kisvasutakat. Az is, kérdés, ki teszi majd rendbe azokat.

Kisvasutak az 1435 mm-es normál nyomtávolságnál kisebb nyomközű vasutak. Építésük hazánkban a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdődött meg. Több ezer kilométernyi vonalat helyeztek üzembe a nagybirtokok, az erdőgazdaságok és a bányavidékek területén, s fontos feladatot töltöttek be a személyszállításban is. A kisvasutak sorsát az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció pecsételte meg, amikor csaknem a teljes hálózat felszámolása mellett döntöttek. A megmaradt keskeny nyomközű vasutak többségén a teherszállítás a nyolcvanas-kilencvenes években teljesen megszűnt, s idegenforgalmi jelentőségük került előtérbe.

hargitai éva