RÖVIDEN

Indul a vastagbélrákszűrés

Hamarosan megkezdik az 50-70 év közötti lakosok vastagbélrákszűrését - jelentette be Jávor András, az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program főigazgatója. A szervezett szűrés biztosítja a betegség korai felismerését, és növeli a gyógyulás esélyeit, valamint költségkímélő a beteg és a biztosító számára. A vizsgálat módszerét az illetékes orvosszakma képviselőivel közösen állította össze a népegészségügyi programot irányító Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Az első fázis a székletmintán elvégzett humán vér kimutatását és immunológiai vizsgálatot jelent, ha ez pozitív, akkor kerül sor a vastagbél kolonoszkópiai átvizsgálására. A szűrési program magában foglalja a nagyobb kockázatú emberek szelektív szűrését és követését. Ezek között vannak például a Crohn-betegek, a különféle egyéb gyulladásos bélbetegségben szenvedők és akiknek családjában előfordult hasonló kór. (VG)



Genetikailag kódolt sejtek

A világon 130 millióra becsülik a cukorbetegek számát. A betegség súlyos szövődményekkel járhat, idegkárosodást, vakságot, vese- és szívelégtelenséget okozhat. Montreali orvos kutatók olyan fehérjetermészetű (peptid) anyagot állítottak elő, ami genetikailag kódolja az inzulint termelő sejtek növekedését a hasnyálmirigyben. Az új módszer nagy jelentőségű a cukorbetegek gyógyításában, hiszen az inzulin hiányos termelése miatt emelkedett a vércukorszint, ezért naponta többször is szükség van inzulininjekciókra a cukorháztartás egyensúlyban tartására. Először állatkísérletekben igazolták a peptid hatékonyságát, és azt találták, hogy a cukorbeteg állatoknál többhetes kezelése után 9 napon át normális volt a vércukorszint. A szerrel megkezdték a diabéteszes betegek klinikai vizsgálatát, ami várhatóan 10 év múlva kerülhet forgalomba a betegek gyógyítására. (VG)



Elektromos ingerlő Parkinson-betegségben

Először 1997-ben ültettek be az USA-ban olyan szívingerlőhöz (pacemaker) hasonló készüléket Parkinson-kóros betegeknél, ami jelentősen javította a betegség egyik kellemetlen tünetét, az izomremegést. Akkor az egyoldali ingerlővel csak az egyik testfélen sikerült eredményt elérni. Ma két készüléket ültetnek be, ami elektromos stimulációval az agy mindkét féltekéjének parkinsonos tüneteit - az izomremegést, a végtagok izommerevségét, a hadonászó, nem uralható végtagmozgásokat, mozgászavarokat is - eredményesen befolyásolja. A koponyán fúrt nyíláson át az agyba beültetett elektródokat a bőr alatt a kulcscsont alatti területre vezetik, s elhelyezik az ingerlőkészüléket. Az ingerlő állandó elektromos áramütésekkel gátolja az izomremegést. Eddig 160 betegen alkalmazták. Az orvosok szerint a módszer költséges és nem veszélytelen, alkalmazásának szövődményei bénulást, fertőzést, vérzést okozhatnak. (VG)



A dohányosok újszülöttje sovány

A csecsemők születési testsúlyát genetikai és környezeti tényezők befolyásolják. A Journal of American Medical Association nemrég megjelent számában kétéves megfigyelésről számolnak be, melynek során 741 terhes asszonyt ellenőriztek. Kiderült, hogy a terhességük alatt dohányzó anyák újszülöttjeinek átlagos születési súlya 380 grammal, azoknak - akiknél bizonyos genotípus-variáns is fennállt, és dohányoztak is - a csecsemője pedig 1285 grammal soványabb volt az átlagosnál. Fontos tudni, hogy az újszülöttek súlyát a terhesség alatti dohányzás kedvezőtlenül befolyásolja. Figyelembe kell venni, hogy az optimálisnál alacsonyabb súllyal született csecsemőknél gyakoribbak a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák. (VG)



Alvás a fájdalom ellen

A torontói AMGEN Kutatóintézet munkatársai egereken végzett kísérletek alapján arról számoltak be, hogy a dream (álom-) protein jelentős szerepet játszik a gyulladások által okozott fájdalomérzetben. A dream proteint 1999-ben fedezték fel, és azt gondolták, hogy három különféle funkciót tölthet be. A torontói kísérlet eredményei azt igazolták, hogy a dreamszint csökkenésével csökken a fájdalomérzet. Az derült ki ugyanis, hogy az alacsony dreamszint hatására az állatok gerincvelőjében nagy mennyiségű dynorfin termelődik, ami a morfiumhoz hasonló vegyület. A felfedezést egyelőre emberekben nem alkalmazzák, de a kutatást folytatják. Annál inkább, mert becslések szerint a világon minden ötödik ember szenved a különféle fájdalmakat okozó betegségekben. (VG)



Évente 2,5 tubus fogkrém fejenként

Hazánkban csaknem minden felnőttet érint a fogszuvasodás, majdnem mindenkinek van szuvas vagy tömött foga. Az ínygyulladás mértéke 90 százalék, a súlyos ínygyulladás pedig a lakosság 15 százalékánál fordul elő. Szakemberek szerint a rossz fogak egyéb, súlyos betegségek előidézői, ezért fontos a fogápolás. Az Egészségügyi Világszervezet európai régióra kidolgozott célkitűzése, hogy 2020-ra a hatévesek 80 százalékának ép foga legyen, a 18 évesek körében ne hiányozzon egyetlen fog sem, a középkorúaknál átlagosan 10 kezelt fog legyen, a 67-74 évesek fogazatából 10 százaléknál több ne hiányozzon. Magyarországon egy főre egy évben átlagosan 2,5 tubus fogkrém és fél fogkefe jut. Az emberek kevesebb mint fele mossa meg a fogát naponta kétszer, s csak 30 százalékuk jut el rendszeresen fogorvoshoz. A fogmegtartó kezelések ingyenessége az 1990-es években megszűnt, ám a lakosság rossz egészségi állapota is indokolta annak visszaállítását. (VG)



Jelölés Dr. Szabó György Díjra

Május 31-ig kell benyújtani a jelöléseket a Hemingway Alapítvány Dr. Szabó György Díjára. Az írásban benyújtott, rövid szakmai javaslattal és életrajzzal ellátott jelöléseket az alapítvány kuratóriumához kell eljuttatni, címe: 1072 Budapest, Nagydiófa utca 8. Az 1,2 millió forinttal járó kitüntetés és ösztöndíj átadására októberben kerül sor. Az alapítvány az orvostudomány területén kimagasló érdemeket szerzett állampolgárok részére 1998-ban hívta életre a magyar orvostudomány jeles személyiségéről elnevezett díjat, akinek munkássága jelentősen befolyásolta a hazai és nemzetközi tudományos életet. Eddig Halász Béla, Besznyák István és Flerkó Béla, Palkovits Miklós akadémikusok kapták meg ezt az elismerést. (VG)