Óvatosságra intett hotelbefektetők
Prágát a közepesen vonzó, Budapestet és Varsót a kevésbé vonzó kategóriába sorolta legfrissebb befektetői előrejelzésében a Jones Lang LaSalle (JLL) nemzetközi ingatlan-tanácsadó. A társaság Cannes-ban, a napokban véget ért ingatlanos világfórumon hozta nyilvánosságra az európai szállodai beruházásokra vonatkozó helyzetértékelését, és elemezte a befektetőket váró üzleti viszonyokat. Eszerint Budapest elvesztette az elmúlt két évben megvolt vezető szerepét két vetélytársával szemben. A cég szerint ez annak köszönhető, hogy jelenleg csökkenőben van a kereslet, s bizonyos fokú - főleg a minőségi turizmus visszaesése miatt bekövetkezett - túlkínálat tapasztalható. Mindamellett a JLL szakértői úgy vélik: az engedményekre kész, valamint a közép- és hosszú távú befektetők továbbra is szívesen választják a magyar és a lengyel fővárost.
Ezt alátámasztotta lapunknak Hegymegi János, a Horwath Consulting Szállodai és Idegenforgalmi Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója is. Mint mondta: a hotelfejlesztő cégek még mindig jó befektetésnek tekintik a budapesti szállodaépítést, általában is bíznak az iparág fejlődésében, illetve azt várják, hogy növekednek az ingatlanárak az EU-csatlakozást követően.
E befektetések azért is számítanak jó üzletnek, mert a partner üzemeltetők átvállalják a kockázat egy részét. Jelenleg úgy tűnik, a beruházók szempontjából jobb üzletnek tűnik a szálloda, mint a bevásárlóközpont, az irodaház és a lakás.
A szakember szerint a most folyó beruházások jó hatással vannak a régóta a piacon lévő hotelekre is. Ezt mutatja a Hyatt korszerűsítése, a Hotel Inter-Continental bővítése kongresszusi központ részleggel, illetve az egyéni arculatú Art Hotel és az Andrássy Hotel már egy új irány megjelenését mutatja. Az ugyanis, hogy egy szálloda csak egy meghatározott vendégkört szólít meg, már a fejlett piacok sajátja.
Várható, hogy a mostani erőteljes építkezési hullám után differenciálódnak a hotelek, s kialakul a vesztesek és nyertesek köre. Ebben döntő lesz, hogy ki milyen színvonalú szolgáltatást nyújt, milyen a kínált márka erőssége, a szolgáltatás színvonala, ki milyen értékesítési politikát folytat, s ennek eredményeképpen megtalálja-e speciális vendégkörét. Emellett az ár-érték arány helyes kialakítása nagyon fontos a budapesti szállodáknál, ami ma elfogadott a nemzetközi piacon.
Ami a vidéki fejlesztéseket illeti, a Széchenyi-terv mindenképpen jó hatással van a hotel- és fürdőfejlesztésekre, hiszen az utóbbi évtizedekben ilyen mértékű építkezés nem volt Magyarországon. Ennek hatása pedig szélesebb körű, mint a szorosan vett turizmus, hiszen egy szélesebb értelemben vett tőkét mozdít meg a határokon belül.
Bár a fejlesztések többsége még csak terv, mégis van már néhány konkrét beruházás: a büki, a hajdúszoboszlói és a tapolcai négycsillagos szálloda építése. Ezekben az esetekben ugyan a természeti adottságok kiválóak, ám hogy a megépülő hotelek mennyire lesznek életképesek, nagyban függ az üzemeltetőtől. Főként erős versenyre kell számítaniuk a nyugat-dunántúli szállóknak, ahol nemcsak a már üzemelő magyar gyógyhotelek, de a burgenlandi és stájerországi gyógyhelyek is versenytársak.
A két osztrák tartomány hotel- és fürdőtulajdonosaiban felmerült, hogy Szlovákiával és a Nyugat-Dunántúllal egy közös termálterméket alakítsanak ki és kínáljanak egyrészt a tengerentúlon, másrészt pedig Európa távolabbi piacain. Ez a közös fellépés és az ennek következtében kialakult jó minőség nagyon fontos a jelenleg útnak indulók számára. (MN-LI)
Munkatársainktól
