A norvég kormány támogatja, hogy az ország legnagyobb vállalata, a Statoil egyesüljön a szintén norvég Norsk Hydro olaj- és gázipari egységével. A mintegy 200 milliárd koronás (22,7 milliárd dolláros) összevonással a világ hetedik legnagyobb olajipari társasága jöhet létre. A lépéssel elődjeinél erősebb, a külföldi terjeszkedésben ütőképesebb vállalat születhet, erre pedig nagy szükség van, miután Norvégia belföldi olajkészletei apadnak.

„Bár az ország vezetése támogatja a fúziót, ettől még nem nehezedik politikai nyomás az érintett vállalatokra, amelyek majd maguk döntik el, hogy egyesülnek-e.” – szögezte le Kjell Magne Bondevik miniszterelnök a Dagens Naeringslivnek. Mint a napilap emlékeztet, az állam kezében van a Statoil 82 és a Norsk Hydro 44 százaléka. Az összevonás gondolata már 1999-ben felmerült, amikor a két fenti társaság bekebelezte az akkor harmadik legnagyobb norvég olajcégnek számított Saga Petroleumot.

A külföldi terjeszkedés fontosságát mutatja a Statoil elnökválasztása is. A cég élére olyasvalakit kerestek a távozását tavaly ősszel bejelentett elnök, Ole Lund helyére, aki ezen stratégia legmegfelelőbb követője lehet. Leif Terje Loeddesoelt a napokban nevezték ki a posztra. A 66 éves üzletember az elnöke a Wilh. Wilhelmsen vízi szállítócégnek is, továbbá a Statoil élére történt kinevezéséig a Norvég Hajótulajdonosok Szövetségé-nek is az élén állt.

A külföldi – és a mainál hatékonyabb – termelést szolgálja az a most bejelentett lépés is, mely szerint a norvég óriás 12 százalékos érdekeltséget szerzett az Atlantis mélytengeri olajfúró cégben. Az Atlantis eljárásával csökkenthető a lelőhely és a termeléshez tartozó, úszó létesítmény közötti távolság úgy – magyarázza az orosz Pravda –, hogy a felszín alatt 300 méterrel helyeznek el egy acéltartályt, amely egy víz alatti platformnak felel meg. Ezen találhatók a termeléshez szükséges berendezések.

Az első ilyen platformot Kelet-Afrika partjainál tervezik üzembe helyezni. A Statoil adja a norvég olajtermelés harmadát, az elmúlt három év átlagában egy hordó olajat 9-11 dollárért hozott a felszínre. Csak összehasonlításul: a jóval kedvezőbb körülmények között bányászó Kuvaitban ez 2-3 dollárba kerül.

A Norsk Hydro tevékenységének a szénhidrogénipar egyébként csak a negyedét adja, a csoport ezenfelül aktív a fém- és a vegyiparban (a világ egyik legjelentősebb műtrágyaszállítója) és a mezőgazdaságban is. Egy agráripari kft.-je Magyarországon is működik. (BHL)

Munkatársunktól