Itthon is lankad a fúziós kedv

A magyar-, a cseh- és a lengyelországi vállalati fúziók és felvásárlások száma 32 százalékkal csökkent 2001-ben, míg Magyarországon az ilyen ügyletek száma 25 százalékos visszaesést mutat - derül ki a PricewaterhouseCoopersnek (PwC), a világ és Magyarország egyik vezető tanácsadó cégének tanulmányából. A felmérés a magánszektor vállalatai között lezajlott több mint 800 tranzakciókra terjedt ki, a valamilyen módon nyilvánosságra hozott ügyletek alapján. Az eredményeket értékelve Margaret Dezse, a PwC pénzügyi tanácsadási részlegének vezetője elmondta: az M&A tevékenységben továbbra is a könnyű- és nehézipar, a pénzügyi szolgáltatói szektor, a számítástechnikai ágazat, valamint az élelmiszeripar járt az élen. A vizsgálatba az idén már bevonták Bulgáriát, Romániát, Oroszországot és Szlovákiát is, az M&A tevékenységet tekintve azonban Magyar-, Cseh- és Lengyelország tekinthető a legérettebbnek. Erre utal, hogy a régióban tavaly megkötött 15,7 milliárd dollárnyi ügylet 55 százaléka erre a három országra jutott. Érdekes megállapítása az elemzésnek, hogy Oroszország is kezd feljönni: 237 fúzióval, illetve felvásárlással a térség éllovasa, az összes tranzakcióból 28 százalék jutott rá. A második helyen Lengyelország állt, 207 sikeresen lezárt ügylettel, a harmadik Magyarország 183 tranzakcióval. A magyarországi M&A-piac összértéke 4 milliárd dollárt tett ki tavaly, ez 39 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, miközben Európában 52 százalékos volt a visszaesés.

Magyarország abból a szempontból is jobban áll, mint térségbeli partnerei, hogy nálunk az M&A-piac aránya a vásárlóerő-paritáson számolt GDP-hez viszonyítva a legnagyobb, 4 százalék, a régió egészében alig egy százalék, míg Nyugat-Európában 7 százalék. "A 4 százalékkal Magyarország közelíti meg legjobban a nyugati átlagot, s ez - karöltve a magántulajdon magas arányával - jelzi, hogy valószínűleg Magyarországon a legfejlettebb a vállalatfelvásárlási és fúziós piac" - hangsúlyozta Margaret Dezse.

A nyilvánosságra hozott tranzakciók átlagos értéke 12 millió dollár volt - az 1997. évi 18 milliót követően -, de ha ideszámítjuk azt a 21 ügyletet, aminek az értéke meghaladta a 100 millió dollárt, akkor az átlagérték megközelíti a 25 millió dollárt. Az ügyletek értékének csökkenéséből az olvasható ki, hogy inkább a belföldi vállalatok között jönnek létre tranzakciók. (Magyarországon tavaly három, 100 millió dollár feletti vállalatfelvásárlási, illetve -egyesülési üzlet volt, szemben a 2000. évi öttel.)

Magyarországon a külföldi cégek részvételével végrehajtott ügyletek száma a 2000. évi 102-ről 76-ra esett vissza az elmúlt évben. Ezek közül mindössze 28-at zártak le tavaly a második fél évben, ami a nyugati befektetők növekvő óvatosságát jelzi a globális gazdasági visszaesés és a szeptember 11-i terrortámadás nyomán. A PwC értékelése szerint Magyarországon tavaly számos jelentős vállalatot - így a Picket, a Graboplastot, a Csopakot és a Skálát - csupán azzal a céllal vásárolták meg, hogy kivezethessék őket a Budapesti Értéktőzsdéről, a múlt évben inkább a belföldi ügyletek voltak a jellemzőek, s főként a hazai szereplők iparági konszolidációjából származtak.

Az intézményi magántőke kevés tranzakcióban vett részt 2001-ben, és azok legnagyobb részét is 2000-ben kezdték meg, illetve az elmúlt év első negyedében zárták le. A lezárt tranzakciókban olyan magyar magánbefektető cégek játszották a legnagyobb szerepet, mint a Wallis, az Arago és a Fotex.

Mindamellett szakmai körökben általános a nézet, hogy a fúziós kedv globálisan tapasztalható hanyatlása csak átmeneti, mi több, a mostani állapot tekinthető normálisnak a korábbi évek nagyszabású üzletei után. Másrészt már nincsenek olyan megafúziók, mint korábban.

Kvassinger Klára