Kitöltetlen munkavállalói keretszámok

Bár az idei év első negyedévében a tavalyi év azonos időszakához képest több magyar munkavállaló - szám szerint 2574 fő - utazott ki Németországba a szezonális megállapodás keretében, az állást keresők nem minden ország esetében használják ki az engedélyezett keretszámot. Romániába és Szlovákiába - kölcsönösségi alapon - 8 ezer, illetve 200 fő utazhatna, a magyar munkavállalók - érthető okok miatt - mégis a nyugati országokat részesítik előnyben. Igaz, miután a közelmúltban a Mol részesedést szerzett a Slovnaftban, 20 magyar szakember mégis munkát vállalt a foglalkoztatási egyezmény segítségével. Ugyanakkor a szlovákok a lehetőségeiket minden évben kihasználják. Az egyezmény keretében ők jellemzően a határ menti megyékben működő Philipsnél, a Hungarolennél és a Suzukinál helyezkednek el. A Philips győri gyárában például jelenleg mintegy 400 szlovákiai dolgozik. A Suzukinál két éve foglalkoztatnak magyar ajkú szlovákiai állampolgárokat, akik elsősorban gyártósori szerelési munkákban vesznek részt - tudtuk meg Pawlusné Mathuny Anikó személyügyi vezetőtől.

Németországba tavaly, a legfeljebb három hónap időtartamú idénymunka keretében, több mint 5 ezer magyar munkavállaló utazott ki, ők javarészt a vendéglátóiparban helyezkedtek el, de a zöldség-, gyümölcs- és fafeldolgozásban, valamint a mező- és erdőgazdaságban is találtak munkát. Érdekesség, hogy a németek még a "vásári mutatványos" ágazatban is adnak ki szezonális engedélyeket. Ezek évente legfeljebb kilenc hónapra szólnak, és általában a vidámparkok, vándorcirkuszok szét- és összeszerelését végző lakatosok, villanyszerelők váltják ki. Kontingens a németországi szezonális munka esetében nincs, vagyis annyi magyar mehet, amennyit a német munkaadók igényelnek. Ami a kereseteket illeti, a pincérek, szakácsok - havonta, hozzávetőlegesen - bruttó 1400 eurót keresnek, ennek átlagosan 60 százaléka marad a munkavállalónál - tájékoztatott Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal irodavezetője. 2000 augusztusa óta Németország gyorsított és egyszerűsített eljárás keretében ad ki munkavállalási engedélyt a felsőfokú informatikai végzettséggel rendelkező szakemberek számára, 3-5 évre. Noha az ott tapasztalható informatikushiány enyhítésére első körben 10 ezer külföldi informatikusra lenne szükség, a magyar szakemberek nemigen érdeklődnek. Ez - egyebek közt - azzal magyarázható, hogy az évi körülbelül 40 ezer eurós kezdő fizetés nem annyira csábító, hogy emiatt érdemes lenne külföldön munkát vállalniuk, családjuktól elszakadniuk - vélekedett Kovács Géza.

Az Ausztriával érvényben lévő gyakornoki egyezmény keretében - évente - 600, a határ menti ingázói egyezmény szerint pedig legfeljebb 1200 magyar vállalhat munkát. Míg az előbbi megállapodás adta lehetőségeket főleg hentesek és fiatal vendéglátó-ipari szakemberek veszik igénybe, addig az utóbbival a mezőgazdaság és a szolgáltatóipar területén foglalkoztatottak is élnek. Az osztrák keretszámok egyébként pillanatok alatt betelnek, az idén már márciusra feltöltődött a kontingens, és a jelentkezők nagy része már meg is kapta a munkavállalási engedélyt - mondta az irodavezető. A Foglalkoztatási Hivatal tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy az osztrák munkaadók szívesen alkalmaznak magyarokat.

Ugyanakkor vitathatatlanul Svájc "fizet a legjobban", hiszen itt a minimálbér 3100 frank. A svájci kontingens viszont a többi országhoz viszonyítva alacsony, évente mindössze 100 fő, melyből az idén 60 fő lehet vendéglátó-ipari szakember. Ezekre a helyekre már január közepétől folyamatosan érkeztek a pályázatok.

Munkatársunktól