Létszámgondok a rendőrségnél
Jelentősen megnövekedett az érdeklődés a rendőri pálya iránt, ami főleg az idei és a tavalyi év elején végrehajtott illetményemelésekkel, valamint az életpályamodell mind több elemének bevezetésével magyarázható. Az előző évekhez képest megduplázódott a rendészeti szakközépiskolákba jelentkezők száma, de a fővárosban továbbra is jelentős a fluktuáció és a létszámhiány, s egyelőre a rendőrségen belül dolgozó közalkalmazottak bérezése is rendezésre vár - közölte Kopasz Árpád. Az ORFK személyügyi főosztályának vezetője lapunk kérdésére elmondta: a rendőrség évek óta jelentős létszámhiánnyal küzd, s a meglévő mintegy 40 ezer státusból 2300-2500 helyet hosszú idő óta nem sikerült betölteni. Különösen feszítő a helyzet a fővárosban, ahol a BRFK jelenleg is több mint 550, míg a készenléti rendőrség 230 tiszthelyettesi állást nem tud betölteni.
"Országosan jellemző, hogy a gazdaságilag prosperáló területeken a magánszféra nagyon erős szívóhatást gyakorol a rendőrségi állományra, míg a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő térségekben nem egy esetben létszámtöbblet van a rendőrségen belül. Ehhez képest jelentős elmozdulást jelent, hogy a rendőrök tavaly 35 százalékos illetményemelésben részesültek, s ezt az idei év elején újabb 18,4 százalékos emelés követte, aminek eredményeképpen a rendőrök bruttó átlagilletménye ma már meghaladja a 183 ezer forintot. Emellett az idén vezették be a rendőrségen belüli teljesítményértékelést, valamint a vezetői utánpótlás tervezetté tételét is, ami ugyancsak hozzájárult a rendőri pálya vonzóbbá tételéhez" - tette hozzá az ORFK főosztályvezetője.
Ugyancsak az állomány feltöltését szolgálja a korábbinál célzottabb toborzási tevékenység is, s ugyan a rendőrség egyelőre nem tervez a honvédséghez hasonló látványos toborzókampányt, az elképzelések szerint két éven belül így is megszűnhet a létszámhiány a testületen belül. Ezt szolgálják azok az elképzelések is, miszerint a rendőrség támogatná a fővárosban szolgálatot teljesítő és letelepedni szándékozó vidéki rendőrök lakáshoz jutását, amiről az ORFK vezetői várhatóan a héten hoznak döntést.
"Az illetményemelések valóban jelentősen csökkenthetik a rendőrségi fluktuációt, azonban ennek mértékét az is befolyásolni fogja, hogy a következő években folytatódik-e a fizetések növelése és az életpályamodell kialakítása, s hogy a magánszféra vonzereje mekkora csábítást fog gyakorolni a rendőrökre" - fogalmazott Fábián Ágota. A Független Rendőrszakszervezet főtitkára szerint problémás, hogy a legnagyobb illetményemelést a tiszti állomány kapta, miközben a fluktuáció által leginkább sújtott tiszthelyettesi réteg szerényebb emelésben részesült.
További kérdéseket vet fel, hogy ha sikerül is minden üres státust betölteni, a rendőrség létszáma akkor is meglehetősen alacsony a nyugat-európai országok többségéhez viszonyítva. A kedvezőbb helyzetű államokban átlagosan 260 lakosra jut egy rendőr, miközben Magyarországon ez az érték 450 körüli, sőt egyes körzetekben nem ritka, hogy 600 főnél is több jut egy-egy rendőrre. A megfelelő rendőri létszám elérésére mintegy háromezerrel kellene növelni az álláshelyek számát, azonban ennek eldöntése már a következő kormány kompeten-
ciájába fog tartozni - vélekedett Kopasz Árpád.
Ennél sürgetőbb lehet a rendőrségen belül dolgozó közalkalmazottak helyzetének rendezése. A hivatásos állomány mellett jelenleg több mint kilencezren dolgoznak közalkalmazotti státusban a rendőrségen, akik többsége - miközben a tiszthelyettesek átlagilletménye is meghaladja a bruttó 140 ezer forintot - kevesebb mint bruttó 75 ezer forintot kapnak. A közalkalmazottak helyzetére jellemző, hogy bár a minimálbér-emelés következtében ezen a területen is érezhetően emelkedtek a juttatások, ez komoly feszültségeket kiváltó bértorlódással párosult, ami az érintettek többsége szerint várhatóan csak a kilátásba helyezett közalkalmazotti életpályamodell bevezetésével oldódhat meg, amire a jövő év elején kerülhet sor.
Németh I. Gergely
