Havi 140-150 helyben, illetve integrációs rendszerben nevelt szarvas feldolgozására alkalmas üzem épül a Somogy megyei Bőszénfán 60 millió forintból, átadása augusztusban várható. Nagy János, az ország legnagyobb szarvastenyésztő telepének vezetője elmondta: a kaposvári Pannon Lovas Akadémia és Mezőgazdasági Szakközépiskola kezelésében lévő tenyész-telepen kezdődött beruházáshoz a költségvetési intézmény részeként működő egység a Széchenyi-terv támogatására nem pályázhatott, viszont az agrártárcától segítséget remél.

Bőszénfán 1200, Kiskunfélegyházán mintegy 250 szarvast tartanak zárt rendszerben, farmokon, az országban elsőként tíz éve létrehozott telepeken. Az állatok felnevelése némileg zárt helyen, de legelőn, szigorúan ellenőrzött, természetes körülmények között zajlik.

A telepvezető szerint a feldolgozó belépésével a vadtartás és -feldolgozás teljes folyamatának új minőségbiztosítási rendszerét is kidolgozzák és akkreditáltatják majd. Eszerint az eladott termékeket - csontozott, vákuumcsomagolt, fagyasztott húst - megkülönböztetik a teljesen szabadon tartott állatok húsától, ami EU-konform megoldás.

Magyarországon fél tucat szarvasfarm van magánkézben, ezek egyenként 200-300, de legföljebb 500 állatot tartanak. Ausztria számtalan farmján több mint 50 ezer szarvast tartanak zárt rendszerben, míg Új-Zélandon csupán a tehenek száma 2,5 millió fölötti. Nagy János szerint a nyugat-európai piacon döntően az utóbbiak diktálnak. Somogyban - az értelemszerű üzleti megfontolásokon túl - részben azért építik a feldolgozót, hogy az országban döntően magyar vadtermék kerüljön a piacra. A magyarországi vadhúsfogyasztás csak átlagosan 30 dekagramm fejenként.

Fehér István