Tárgyilagos gazdasági sajtó
A reklámszakmai lapok mellett a gazdasági sajtó viszonyul a legtárgyilagosabban a reklámokhoz: az e témában megjelent cikkek 66,7 százaléka semleges hangvételű volt - állapítja meg a Szonda Ipsos tartalomelemzése. A kétlépcsős kutatás a 2000 decemberében és 2001 szeptemberében megjelent írásokat hasonlítja öszsze. Előbbi a reklámtörvény módosítását megelőző hónap volt, tavaly szeptemberben pedig a reklámmal kapcsolatos közbeszédet a nyelvtörvény megkezdődött vitája mellett a World Trade Center tragédiája nyomán a kommunikációs szektor nemzetközi krízise is tematizálta. A reklámmal mint jelenséggel szemben a politikai hetilapok bizonyultak a legkevésbé elfogadónak: 55 százalékban negatív, gúnyos összefüggésben írtak a hirdetésekről, és cikkeik több mint harmadában hasonlóan viszonyultak a témához a regionális napilapok is. Ezzel szemben a reklámszakmai lapoknál kedvező elfogultság is megfigyelhető. Sterk Péter, a Szonda Ipsos igazgatója szerint Magyarországon a piacgazdaság tíz éve kevés volt ahhoz, hogy a reklám a helyére kerüljön. Bár sokan tudják, hogy a reklám a gazdaság egyik motorja, s a hirdetés valóban fontos információs csatorna, a másik oldalon ott a kellemetlen tapasztalat, például a direktmarketing-küldeményekkel tele postaláda, amelyet sokan magánszférájuk megsértésének tekintenek, holott a szükségtelenül kapott küldeményeket érzelemmentesen ki is lehet dobni. A kutatás során több mint 300 cikket vizsgáltak, kizárólag olyanokat, amelyekben a reklámozásról valamely összefüggésben érdemi említés történt. A helyi napilapok mindkét vizsgált időszakban nagyjából ugyanannyit (51, illetve 54 cikket) szenteltek e témának, a reklámtörvény előtti időszakban nagyobb volt a gazdasági, a nyelvtörvényt felvezetőben pedig az országos napilapok érdeklődése. (VG)
