Többmilliárdos terméskiesés

Az elmúlt fél évszázad legnagyobb fagykára érte a hazai gyümölcsültetvényeket, országosan tízmilliárdokra rúghat a kár, ebből Zala megyében legalább kétmilliárd forintos a kiesés - mondta Sipos Gyula, a nagykanizsai Gyümölcskert Rt. vezérigazgatója, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács elnökségi tagja. Az Európa legnagyobb egybefüggő körteültetvényét gondozó gazdaság vezetője szerint átmenetileg exportpiacokat is veszítenek a helyzet miatt. A szaktárca tegnapi közleménye szerint a kárenyhítés indokolt, de a termelők keveslik az előző évi kompenzációt, különösen annak elosztását.

Az évi 500 millió forint árbevételű zalai gazdaság a várható veszteséget 450 milliósnál nagyobbra becsülte.

Ebben az is kellemetlen - ami a cégének beszállító mintegy félszáz családi gazdálkodónak, hobbikertésznek is -, hogy miközben a gyümölcsösre év közben költeni kell, bevétel legközelebb a jövő őszi termésből, 17-18 hónap múlva lesz. A Gyümölcskert Rt.-nél a 110 alkalmazott bére, továbbá az ültetvények fenntartása, művelése egyéb költségekkel együtt ebben az évben is legalább 350 millió forintot emészt fel.

Sipos Gyula elmondta: feltétlen számítanak arra, hogy a katasztrófahelyzetben cégük és a hozzá hasonló, vagy kisebb vállalkozások külső segítséget kapnak. Elmondta: az elmúlt 2-3 évben is sérelmezték, hogy az állam az ígéretek ellenére nem kompenzált káraikból, csupán a keleti országrészben gazdálkodó almatermelőknek adott kisebb kártérítést. Nem más termelőktől sajnálják a kompenzációt, de az országban mások is neheztelnek, hogy a kormány az almatermelők egy szűk körét "kárpótolta", a körtét termesztő üzemeket nem.

Sipos hozzátette: ezúttal sem kizárólag a hagyományos támogatási formákon gondolkodnak. Sérelmezi például, hogy erre az évre a felkért négy biztosító közül egy sem kötött biztosítást a gazdasággal tavaszi fagykárokra. Az államtól nem azt várják, hogy a teljes kiesést kompenzálja, ellenben ilyen katasztrófa esetén jó volna, ha a gazdaság méretétől függetlenül némi kártérítéshez, vagy olyan pénzhez juthatnának, amelyet 3-4 éven keresztül részletekben fizethetnének vissza. Ennek mértékét ahhoz lehetne igazítani, hogy egy hektár gyümölcsösre évente akkor is rá kell költeni 100-150 ezer forintot, ha éppen nem terem.

A gazdaság almásait és a meggyeseket 80-90 százalékos, a környékbeli kajszi- és cseresznyeültetvényeket 100 százalékos fagykár érte - tájékoztatott Gutmann Vilmos, a dunakeszi Eurotrust Consulting Rt. kerületi igazgatója. A belga érdekeltségű cég vámosmikolai üzemében 112 hektáron folytat öntözéses, intenzív almatermesztést. Csupán ezen a területen mintegy 160 millió forint terméskiesés várható, ezt tetézi a Szobon lévő 107 hektáros kajszi kára, ahol a nektarin fajtát száz százalékban, az ipari fajtákat 80-90 százalékban érte a fagy, amely a legszerényebb számítások szerint is 60-65 millió forint veszteséget okozhat. A gazdaság kisebb területű, 30 hektáros meggyesénél előálló kieséssel együtt 200-250 millió forint árbevétel-csökkenésre számít a szakember.

Csongrád megyében csaknem 100 százalékos a fagykár a meggyesekben, az őszi- és a sárgabarack-ültetvényekben, a többi gyümölcs is 80 százalékban károsodott - erről Szél István, a Dél-alföldi Őszibarack Termesztők Szövetségének elnöke tájékoztatta az MTI-t Szatymazon. Szerinte szilvából, körtéből és almából a termés 20 százaléka lesz a korábbi évekének.

Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb gyümölcstermelő integrátora, a lajosmizsei Mizsekert Kft. ügyvezető igazgatója, Bujdosó Márton elmondta: a cég által összefogott gazdálkodók összesen 305 hektár gyümölcsöseiben - ahol a totálkáros barackosok, meggyesek mellett 35 hektáron az igen értékes birset is termelik - összesen 150-160 millió forint terméskieséssel számolnak. A termelők jelzései alapján akár komoly árualaphiánnyal is számolniuk kell a gyümölcsfeldolgozóknak - mondta Galambos József, a Magyar Tartósítóipari Szövetség titkára. Amennyiben 80-90 százalékosak, vagy ennél nagyobbak a fagykárok, kritikus felvásárlási gondok lehetnek ipari almából és meggyből. Az előbbiből 300-500 ezer tonna a feldolgozók éves szükséglete, meggyből pedig 20 ezer tonnát vásároltak fel tavaly. Az utóbbi azért volna jelentős veszteség a termelők és a feldolgozók számára, mert a meggybefőtt kivitele ugrásszerűen megnőtt, ezért az idén jóval a tavalyi mennyiség fölött akartak a gyárak átvenni. Tavaly 16 ezer tonnás késztermékexportot bonyolítottak le belőle. A csaknem minden gyümölcsre kiterjedő országos fagykár előrevetíti, hogy a gyáraknak magas nyersanyagárral kell kalkulálni, ennek mértékét természetesen még nem lehet megmondani.

A kunsági borvidéken a különböző szőlőfajták átlagosan 55-60 százalékban veszítették el az idei termőképességüket a télen, s ezt tetézik a tavaszi fagyok. Az ültetvények jelentős részén elmaradt az igénybevétellel arányos tápanyag-utánpótlás, s ezért a növények nem tudtak felvenni elegendő foszfort és káliumot. Ezek mérsékelték volna a fagyhatást.

Fehér István