Zsugorodó hr-büdzsék Európa-szerte

Humánpolitikai szempontból a kedvezőtlen gazdasági körülmények egyik legszembetűnőbb hatása az, hogy a cégek közel 60 százaléka nem vesz fel új munkaerőt, 35 százalékuk szelektív módon, teljesítményértékelés alapján emel fizetést, majdnem egynegyedük pedig csökkenti a fizetésemelés átlagos mértékét - állapítják meg a Mercer kutatói. Az Európai Unió országaiban, illetve Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban több mint száz, javarészt ipari berendezéseket gyártó multinacionális vállalat körében végzett felmérésük azt mutatja, hogy a társaságok európai központjában, a gazdasági krízis miatt, a vállalatok az idén a felső vezetők és a vezetők változó bérét, azaz bónuszát csökkentették. Mindazonáltal - a kutatók tapasztalata szerint - a cégvezetők körében végrehajtott költségcsökkentés nem nyújt hosszú távú megoldást az anyagi nehézségek kezelésére.

Dekonjunktúra idején a személyügyi vezetők szerepe kiemelt fontosságú. Nekik kell a döntőképes személyzeti pozíciókat és azok felelősségi köreit gyorsan és pontosan azonosítani, esetenként hatékony munkaerő-csökkentő programokat kidolgozni, a leépítéseket, munkaerő-átképzéseket meghatározni. Mindemellett az ott maradó munkatársak számára biztosítaniuk kell a megfelelő morális légkört, egyebek közt azért, hogy a termelékenység ne essen vissza. A személyügyisek tehát új hr-stratégiák bevezetésére kényszerülnek, ami egyben új kommunikációs technikát kíván részükről. Kommunikációs stratégiaként a vállalatok 63 százaléka a dolgozókkal új feladataikat, szerepüket próbálta megértetni, 45-45 százalékuk a javadalmazási változások, illetve a leépítések magyarázatára helyezte kommunikációjában a hangsúlyt.

Annak ellenére, hogy a hr-esek vitathatatlanul fontos szerepet töltenek be a vállalat életében, a cégek 30 százaléka - átlagosan - 16,5 százalékkal csökkentette hr-költségvetését. (TTE)

Munkatársunktól