Alternatív fejlesztések az osztrák fővárosban

Egyre nehezebb dolguk van az osztrák fővárosban ingatlanértékesítéssel foglalkozó vállalkozásoknak: a bécsi irodák problémája ugyan rokon a hazai cégeknek a túlkínálat és a magas árak ellen vívott küzdelmével, a fő gondot esetükben mégis a megkövült ingatlanpiaci szokásjog jelenti. Ez utóbbi még azoknak az időknek a hozadéka, amikor a krónikus lakáshiány miatt a helyi lakosok érdekei erőteljesebb védelmet igényeltek.

A hiányjelenség azóta a múlté, a protekcionista intézkedések azonban, melyek jelentősen megnyirbálják a fejlesztőcégek profitkilátásait, továbbra is érvényben vannak. Ennek eredménye például az, hogy a lakások átlagos bérleti díja nem éri el a párizsi árak 40 százalékát.

A fejlesztőcégeknek ezért a hozamszerzés alternatív útjaira kellett lépniük. Ennek egyik eszközeként kezdtek beruházási célú apartmanok fejlesztésébe. A konstrukció lényege az, hogy az elkészült lakásokat újdonsült tulajdonosaik nem veszik használatba, hanem bérleti szerződés útján hasznosítják azokat. A vételár jelentős részét bankhitelből fizetik, melynek törlesztésére ideális esetben a bérleti díj teljes fedezetet biztosít. A kölcsön visszafizetését követően a tulajdonos vagy értékesíti az ingatlant, vagy pedig újabb szerződés kötésével a bérleti díjból tesz szert további jövedelemre.

Ahhoz azonban, hogy egy ilyen konstrukció valóban sikeres legyen, az is szükséges, hogy a lakások megfeleljenek a velük szemben támasztott elvárások hosszú sorának. Méretük ezért általában 55 négyzetméter körüli, első osztályú kialakítás, és a tömegközlekedés közelsége jellemzi őket. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a szakértők szerint biztosított a hosszú távú kiadhatóság. Ennek ellenére egyelőre nem alakult ki erős verseny a piac ezen szegmensén.

A fejlesztések másik ága a nyugdíjas korosztályt célozza meg, számos olyan szolgáltatást és kialakításbeli sajátságot integrálva az ingatlanokba, melyek célközönsége kifejezetten ez a nemzedék lehet. Ezen egyedi jellemzők közül is kiemelkedő fontosságú a lakás elhelyezkedése. Az idősebb korosztály tagjainak ugyanis szükségük van arra, hogy a mozgásbeli korlátozottságukat ingatlanaik elhelyezkedése valamelyest kompenzálja. Emellett a környéken a kikapcsolódás változatos formáit lehetővé tevő mozik, színházak, kávéházak és az orvosi ellátást biztosító intézmények megléte szükséges. Ritkább esetben az emberek a főváros helyett a vidéki életet választják idősebb napjaik eltöltésére. A jelentősebb célállomások között idegenforgalmi központok szerepelnek.

Az osztrák nyugdíjasok igényeit messzemenően kielégítő lakások leginkább egy luxus apartmanszálló lakosztályaihoz hasonlatosak. A meggyőzés érdekében számos fejlesztő a később kiválasztandó lakással egyező kialakítású ingatlant is próbahasználatra bocsát, így a végleges vásárlásra sokszor csak hónapok után kerül sor. (LGA)