Juttatások és adóterheik
A jó közérzetet, a munkavállalók lojalitásának növekedését a munkaadó pluszjuttatásokkal próbálja elérni. Ezek adóterhei kisebbek a munkavállaló keresetét terhelőknél, és két nagy csoportra, a hozzájárulásokra és a természetbeni juttatásokra oszthatók. Előbbieken belül az idén egy új lehetőséggel élhetnek a munkáltatók: ha a munkavállaló pénzintézettől lakáscélú kölcsönt vett fel, annak törlesztésére a munkaadó úgy adhat "áthidaló" kölcsönt, mint ha ő adná a lakáscélú hitelt. Így ez után a munkáltatónak már nem kell adóznia kamatkedvezmény címén - fejtette ki Varga Katalin. Az APEH főosztályvezetője a Cégvezetők Klubja rendezvényén tartott előadásában kitért az idén életbe lépett szigorításokra is. A természetbeni juttatások közül a fitnesz- vagy uszodabérletet korábban "el lehetett számolni", mostanra azonban csak a kifizető által fenntartott, azaz a cég által tulajdonolt sportintézményben igénybe vett szolgáltatás adómentes. A vállalat által vásárolt sportbérletet tehát 44 százalékos adó terheli - hívta fel a figyelmet.
Némileg ellentmond egymásnak a társasági adózásról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény - folytatta a főosztályvezető. Míg az előbbi az alkalmazottak, illetve a személyesen közreműködők képzését a munkaadó és a munkavállaló között meglévő tanulmányi szerződés esetén ismeri el költségként, addig az utóbbi alapján az sem szükséges, hogy fennálljon az alkalmazotti viszony, elég, ha a társaság tevékenységében közreműködik az illető. Például a biztosítási ügynökök kiképzése, szakértők képzése adómentes juttatásnak minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, és a magánszeménynek sem jelent bevételt. A szabályozás viszont anomáliákhoz vezet: egy orvoscsalád betéti társasága egyetemre járó gyerekükkel a munka törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést kötött, ami alapján a tandíjat költségként elszámolhatták, hiszen a tanulmányok elvégzése után a gyerek is náluk dolgozik majd. Az év második felétől azonban ez adóköteles juttatásnak számít, amennyiben a társaság nevére számolják el a költségeket.
Nem kell járulékot fizetni olyankor, ha egy társaság például nyáron, képzésből eredő szakmai gyakorlaton tanulókat foglalkoztat minimálbéren. Fontos ugyanakkor, hogy az iskolai szabályzatban elő legyen írva a kötelező szakmai gyakorlat - tájékoztatott Futó Gábor ügyvéd. Hiába tölt el egy társaság üzletvezető beltagja hosszabb időt, például éveket külföldön, az adóhatóság értelmezésében a munkabére után ilyen esetben is fizetni kell a járulékokat, akkor is, ha valójában részt sem vett a társaság munkájában - idézett fel egy konkrét esetet az előadó. (TTE)
