Putyin erre várt: hatalmas gáz- és olajmezőket találtak Oroszországban – Európa most bánhatja igazán, hogy leválik
Oroszország folyékony szénhidrogénkészleteinek (lényegében olaj) végső növekedése 2025-re elérte a 640 millió tonnát, gázkészletei pedig a 670 milliárd köbmétert – közölte a Természeti Erőforrások és Környezetvédelmi Minisztérium. Más ásványok esetében is gyarapodtak a készletek.
Oroszország kitermelhető folyékony szénhidrogénkészletei, illetve gázkészletei annak köszönhetően nőttek ennyivel tavaly, hogy a geológiai kutatómunkák igen eredményesek voltak – magyarázta Alekszandr Kozlov miniszter.
Üröm az örömben, hogy Kozlov a múlt év végén az Interfax hírügynökségnek a fentinél még magasabbra becsült növekedésről számolt be:
- az olaj esetében 666 millió tonnát,
- a gáz esetében 686 milliárd köbmétert
valószínűsített. Ettől tehát elmaradt a végleges eredmény.
Készletek: hatalmas gáz- és olajmezőket találtak Oroszországban
A minisztérium általában a tárgyév utáni év januárjában teszi közzé a tartalékok növekedéséről szóló végleges éves adatokat. Ezekben most az is szerepel, hogy
Oroszországban tavaly 41 új szénhidrogén-lelőhely nyílt, ebből 31 olajmező volt.
- A legnagyobbak a Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzetben lévő Tolavejszkoje gázkondenzátum-mező 54,4 milliárd köbméter gázzal és 20,4 millió tonna kondenzátummal,
- a Krasznodar területén található Mezenyinszkoje mező 49,7 milliárd köbméter gázzal,
- valamint az Alekszej Kontorovics mező a Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzetben 30,3 milliárd köbméter gázzal, 7 millió tonna olajjal és 0,4 millió tonna kondenzátum rendelkezik.
Az AB1C1 ipari kategória kitermelhető tartalékainak növekedése 2024-ben 592 millió tonna folyékony szénhidrogént és 708 milliárd köbméter gázt tett ki. Az AB1C1 kategória az orosz kőolaj- és gáziparban biztos, azaz működő és termelésre kész alapkészletet, állományt jelent.
A besorolás megfelel a nemzetközi (SPE-PRMS) bizonyított készletek kategóriájának.
Dugig van arannyal Oroszország
A múlt évben különösen a nemesfémek területén ért el Oroszország számottevő készletnövekedést. Az arany esetében plusz 600 tonnáról érkezett hír. A lelőhelyek három fő területen találhatók:
- Hakaszföldön a Fjodorovszkoje–Kedrovszkoje mezőben 21,7 tonna arany- és 17,6 tonna ezüstkészletet azonosítottak,
- a Magadani területen fekvő Dubacs lelőhelyen 14,7 tonna aranyat,
- a Kamcsatkai területen lévő Kajurkovszkoje lelőhelyen pedig 10,8 tonna aranyat és 12 tonna ezüstöt.
A minisztérium adatai szerint 2025-ben összesen 317 új lelőhelyet vettek állami nyilvántartásba
a földtani kutatások eredményeként, ezek közül 276 szilárd ásványi nyersanyagot tartalmaz.
A szövetségi költségvetésből finanszírozott feltárások során több stratégiai jelentőségű projekt is előrehaladt: a Bajkálon túli területen található Gozogor lelőhelyen 5,1 millió tonna fluorit (folypát) készletet, az Amuri területen fekvő Getkancsik lelőhelyen pedig 5500 tonna volfrámot és 0,8 tonna aranyat azonosítottak.
A jelentősebb újonnan nyilvántartott mezők között szerepel a Krasznojarszki területen található Gravijszkoje rézlelőhely is, ahol 243 400 tonna réz- és 242 tonna ezüstkészletet tartanak számon.
A Kemerovói területen fekvő Szibirszkoje Vosztocsnoje mezőben 280 millió tonna bitumenes szénkészletet regisztráltak. Összességében 2025-ben a következő készletnövekedésről számolt be a minisztérium:
- réz hárommillió tonna,
- szén 938,1 millió tonna,
- vasérc 984,2 millió tonna,
- titán 17,3 millió tonna,
- volfrám 5500 tonna,
- nefelinérc 1,5 millió tonna (főként timföld előállítására, valamint az üveg- és kerámiaiparban használják),
- szinniritércek 3,9 millió tonna (ez összetett alapanyag alumínium, kálium-műtrágyák és más vegyipari termékek előállításához).
