Már 24 éve várja az IC-vonatot a 30 ezres magyar város: pontosan látszik, miért nem futott be soha – sokkal többről van szó, mint a MÁV

Egy 2002-es újságkivágás kering a Facebookon, amelyen Kukely Márton akkori MÁV-vezér Salgótarjánban bemutat egy Siemens gyártmányú IC-szerelvényt: ilyen közlekedik majd Budapestről a nógrádi megyeszékhelyre, és vissza. Ám InterCity azóta sem jár a főváros és Salgótarján között, sőt, 2008-ban megszűnt a gyorsvonati közlekedés is. Ma már személyvonattal is csak hatvani átszállással, esetenként pótlóbusszal lehet utazni a két város között.

A vonatközlekedés sorvadása azonban nem a közlekedéspolitika változásából adódott, hanem abból, hogy

A témával kapcsolatban a Salgótarjáni-Info csoportban olvasható komment fel is sorol néhányat azon gyárak közül, amelyek bezártak a hajdan virágzó iparvárosban: síküveggyár, üveggyapotgyár, öblösüveggyár, tűzhelygyár, acélgyár, ötvözetgyár, bányagépgyár, írószer, BRG.

Ezek sok ezer embernek adtak munkát, és hozzátehetjük: sok ezer utast a vasútnak. Az 1980-as években még bő 50 ezer fős város lakosainak száma már közelít a 30 ezerhez.

A busz, az csak busz

Van persze közvetlen busz Salgótarjánból Budapestre, és van Hatvanig gyorsforgalmi út is, de az „nem olyan”. Tudjuk, a vonat annak is a szimbóluma, hogy egy település része az országnak. Nem vigasz sem a közúti, sem a buszos kapcsolat erősítése. Mindazonáltal érdemes sorra venni, mit történt az elmúlt években a város helyközi közlekedése terén:  

• Felújították és 2019 szeptemberére négysávosították a 21-es utat.
• Közvetlen buszjárat 1951 óta van Budapest és Salgótarján között. A járat a 21-es főút kiépülésével sokat gyorsult. Jelenleg a legrövidebb idő alatt az 1020-as expresszjárattal lehet utazni Budapest és Salgótarján között, az 1020-as érinti Pásztót és Hatvant is. Elővételben is vehető jegy a buszra.
• Február elsejétől naponta buszozhatunk Losoncra is Budapestről, Salgótarjánon át. A járatpárt az 1022-es számú Budapest–Salgótarján viszonylat egyik járatpárjának meghosszabbításával hozták létre, 1022-es számon.
• Fenyvesi Gábor alpolgármester a napokban közzétette, hogy Pántya József út- és vasútépítésért felelős helyettes államtitkárral egyeztetett a kétszer egy sávos salgótarjáni tehermentesítő út építésének előkészítéséről. Az út nyugatról szegélyezné Salgótarjánt és Somoskőújfalut. A 22-es úti (Csókáspuszta térségében) és a Karancs-völgybe vezető úti csomópontok mellett szeretnének egy Beszterce-lakótelephez közeli leágazást is. Bár ez nem a személyszállítást érinti, a lakosságnak jó hír, ha az árufuvarozás elkerüli a várost.

A képviselő színre lép: íme az InterCity-sztori 

Az IC elmaradásáról szóló bejegyzésekre és kritikákra a napokban tíz pontban reagált Becsó Zsolt, Nógrád vármegye 1. számú egyéni választókerületének (Salgótarján és környéke) képviselője. Abban a kedvező helyzetben volt, hogy saját pályafutásához kapcsolódva idézhette fel a Salgótarján–Budapest InterCity történetét.

Mint írja, a kérdéses időszakban, 1998–2002 között nem ő volt a város képviselője, de a megyei közgyűlés elnökeként és országgyűlési képviselőként szerepe volt több helyi beruházás állami támogatásának kérdésében. A 21-es utat is a hathatós közreműködésével négysávosították. Puszta Béla akkori polgármesterrel számtalan salgótarjáni fejlesztést támogatott. A 81-es vasúti fővonal ügye pedig mindig napirenden volt.

A felújítást 2003–2004-re tervezték. Akkor került be a Nógrád megyei származású Kukely Márton által vezetett MÁV terveibe is az új motorkocsik beszerzése, és a Budapest–Salgótarján IC indítása.

Az áprilisi parlamenti választásokon a szocialisták nyertek, a város baloldali képviselőt választott. Ezt Becsó Zsolt úgy értékeli, hogy „a választópolgárok nem értékelték a vasúti törekvéseinket, inkább visszahozták azokat, akik előtte sem tettek ezért semmit”.

Való igaz: a salgótarjáni IC-ből nem lett semmi, sőt, a képviselő szerint a baloldal szabotálta el a 21-es út négysávosítását is, holott azt minden évben megígérte. A Becsó Zsolt által felsorolt baloldali bűnlajtsromból a közlekedést érinti még a Kistereny–Kál-Kápolna közötti vasúti közlekedés megszüntetése.

A 21-es négysávosítására 2011 után, fideszes vezetés alatt kerülhetett sor, de „arra nem volt lehetőségünk, hogy kiemelten tudjuk kezelni a vasúti fővonal kérdését”. Most azonban

• tart a belvárosi vasútállomás felújítása,
• vizsgálják az ipari park és a Somoskőújfalu közötti elővárosi vonal indításának lehetőségét,
• volt pályakarbantartás és előnyösebb menetrendváltás.

A képviselő szerint az igazi áttörést a fent említett tehermentesítő út megépítése és vele együtt a tervezett szlovák–magyar vasúti összeköttetés és fejlesztés jelentheti.