Korlátlan importot sürgetnek
Az ipari nagyfogyasztók úgy vélik, a magyar piac túlságosan kicsi, és az erőművi kapacitások 95 százalékát az MVM Rt. egyébként is lekötötte hosszú távú szerződésekkel, tehát nincs esélye határokon belül egy valóságos árampiac kialakulásának.
Molnár József, a TVK Rt. vezérigazgatója a nagyfogyasztók tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: nem ismertek egyelőre a szabad importkapacitások, nem tudni, a meglévő nemzetközi összeköttetések mekkora részben vannak lekötve hosszú távú közüzemi importszerződésekkel, illetve tranzitmegállapodásokkal. Két évvel ezelőtt 1200 megawattnyira taksálták a szabad hálózati kapacitások nagyságát.
Ma ez körülbelül 500 megawatt körül van Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnökének véleménye szerint. A piacnyitást követően a jogszabályokban biztosított importlehetőségek maximális kihasználásához legalább 700 megawattnyi átviteli kapacitásra volna szükség.
Kovács F. László, a legnagyobb hazai energiafogyasztó, a BorsodChem Rt. vezérigazgatója emlékeztetett, hogy a nyugat-európai versenytársaknál a magyar nagyfogyasztók legalább 20 százalékkal drágábban kapják az áramot, és 10 százalékkal többet kell fizetniük a földgázért. Hozzátette: az utóbbi tíz évben ráadásul zömében felélték azokat a tartalékaikat, amivel kompenzálni tudták e versenyhátrányukat.
Mindezek mellett leginkább az információk hiányát sérelmezik a nagyfogyasztók. Úgy vélik, az MVM Rt. nem biztosít kellő mennyiségű információt, nem tudni, milyen erőművi kapacitásokat kíván piacra vinni, milyen hálózati kapacitásokat kötött le korábban.
Ilyen körülmények között pedig - mondta a Világgazdaság érdeklődésére Székely Árpád, a DAM-Steel Rt. vezérigazgatója - nem kezdődhettek érdemi tárgyalások lehetséges áramkereskedőkkel.
Az acélipari társaság első embere biztos abban, hogy január 1-jén nem nyílik meg az áram-piac, aminek egyébként eredetileg már 2001. január 1-jével meg kellett volna történni. Úgy vélte, legfeljebb a jövő év második felében indulhat meg a verseny a magyar árampiacon.
Szaniszló Mihály elmondta, a villamosenergia-törvény (vetv.) előkészítése során is elmondták aggályaikat és igényeiket. A törvénybe azonban ebből szinte semmi sem épült be, azzal az indokkal, hogy a részletes versenyszabályokat meghatározó rendeletekbe beépítik majd a nagyfogyasztói javaslatokat.
Az árampiaci nyitáshoz szükséges rendeletek előkészítése során egyébként számos ponton felmerült a tavaly decemberben elfogadott új villamosenergia-törvény módosításának szükségessége is.
A Magyar Energia Hivatalban is úgy vélik, bizonyos pontokon módosításra szorulna a jogszabály, de szerintük jelenlegi formájában is működőképes. Bán Tamás, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. elnök-vezérigazgatója szerint például a jelenlegi szabályozás szerint a közüzemi szektorban egyben árhatósági jogkörrel is rendelkező gazdasági miniszter hatáskörét célszerű elhatárolni a független rendszerirányító működésétől, amely a társasági törvénytől eltérő szabályozást kíván.
Függetlenségük garantálása érdekében mindenképp szükségesnek tartaná továbbá a rendszerirányító gazdálkodása teljes körű átláthatóságának biztosítását és erről évenkénti beszámoltatását.
Fontos ugyanis, hogy a Mavir esetében egy nonprofit társaságról van szó, amelynek külön bevételei nem lehetnek, működési költségeit kizárólag a rendszerhasználók fizetik meg. Így utóbbiak joggal ragaszkodnak egyrészről a rendszerirányítói döntéshozatalok, valamint a társaság működésének átláthatóságához. Ehhez azonban a vetv. további garanciális szabályokat rögzítő módosítására lesz szükség.
Az áramszolgáltatók körében óvatosabban fogalmaztak a Világgazdaság érdeklődésére. Egyedül azt a paragrafust látják némiképp vitathatónak, amely a közüzemi nagykereskedő esetében a közüzemi és a verseny-piac közötti átjárhatóságra vonatkozik.
Ez a passzus jelenlegi formájában nem tűnik elég átláthatónak. Boross Norbert, az Elmű és az Émász Rt. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a vetv. módosítása helyett sokkal inkább a végrehajtási rendeletek előkészítésére összpontosítanak, a részletes versenyszabályokat ugyanis ezek az alacsonyabb szintű jogszabályok határozzák majd meg, vagyis a verseny szempontjából ezeknek van döntő jelentőségük.
Hlavay Richárd


