PC: túl az egymilliárdon
Megközelítőleg egymilliárd személyi számítógépet (PC) állítottak elő a világon ez ideig. A "bitkorszak" kezdetének számító 70-es évek közepe óta legyártott berendezések háromnegyede az irodákba került, és csak a többit vitték haza a vásárlók családi használatra - állapította meg a Gartner tanácsadó cég legutóbbi kutatása. A személyi számítógépek 81,5 százaléka asztali, a fennmaradó részt a hordozhatók és a szerverek teszik ki.
A következő egymilliárd minden valószínűség szerint jóval gyorsabban talál gazdára, legalábbis erre engednek következtetni a zuhanó árak, az internet rohamos terjedése és a digitális kultúra határozott terjedése a fejlődő világban. Ezek alapján a Gartner prognózisa úgy számol, hogy 2007/08-ra megkétszereződhet a jelenlegi egymilliárdos szám.
A személyi számítógépek iránti kereslet növekedésének garanciája, hogy képesek az intellektuális erő megsokszorozására, így segítve sikerhez az egyes embert és a vállalatokat egyaránt - állapítja meg Martin Reynolds elemző, a ZDNet UK által idézett Gartner-beszámolóban. Tapasztalata szerint a további terjedésnek elengedhetetlen előfeltétele azonban, hogy a számítógépek mérete jelentősen csökkenjen, áruk mérséklődjön, és teljesítményük, valamint alkalmazási területük bővüljön.
Minél kisebb, annál nagyobb - summázza megfigyeléseiket Christine Riley, az Intel Emberek és tevékenységek című, szociológusokat, tervezőket és antropológusokat egybefogó kutatócsoportjának vezetője. Megfigyelésük szerint például a jövőben az egyik legnagyobb felvevő-
piacnak számító Indiában az emberek ma még nagyon merev határt szabnak az irodai és az otthoni élet között, ennélfogva nem engedik, hogy a munkaeszköznek számító PC-k bekerüljenek otthonaikba. Hogy a személyi számítógépek ott is a mindennapi élet hasznos és praktikus segédeszközeivé válhassanak, az Intel kutatócsoportja elengedhetetlennek tartja a gépek méretének csökkentését, megjelenésük emberközelibbé tételét.
Mindkét szakember úgy látja, hogy a szélessávú adatátvitel jelenthet majd igazi áttörést. A telefonos internetkapcsolatot fenntartókkal ellentétben a szélessávú szolgáltatások előfizetői a tapasztalatok szerint jóval többet és jóval több feladatra használják gépeiket. Mi több, a szélessávú felhasználók nagy része már úgy nyilatkozik, hogy a személyi számítógép életük elengedhetetlen részévé vált.
A PC-k terjedése azonban nem homogén folyamat, a használatnak és a használók körének több rétege van, és nem ritka, hogy egy személyhez több berendezés köthető. Vitathatatlanul a fejlett világban talált gazdára a legtöbb számítógép.
Az eladott gépek zöme asztali számítógép, a hordozhatók 16,4 százalékot, a szerverek, illetve az Intel-szisztémán lapuló szerveralapú berendezések pedig 2,1 százalékot tesznek ki az összes eladásból. A jövőben várhatóan tehát a mobilitás és a kapacitás, tehát a hordozható gépek és a szerverek számítanak majd a gyártók két fő profitcenterének.
A fejlődés másik mércéjeként használt teljesítménymutató, a tranzisztorszám szintén impozáns növekedésről ad képet. Míg az úttörőnek számító Altair 6000 tranzisztorral büszkélkedhetett, addig a 80-as évek közepén forgalomba került 386-os gépek 275 ezer ilyen elemet tartalmaztak, a mostanság házi használatban csúcsmodellnek számító Pentium 4-esek pedig már mintegy 55 milliót. A 386-os gépek ára a maguk idejében viszont kétszer akkora volt, mint egy mai Pentium 4-esé.
Bár a jövőben alapvetően jóval fokozatosabb növekedéssel kel számolni, Martin Reynolds szerint kedvező esetben visszatérhet még a két számjegyű bővülés időszaka: ha a technológia sikerrel old meg újabb problémákat, a gazdasági feltételek is adottak, és a fejlődő országok is kellő ütemben veszik át a digitális kultúrát, a lendület visszatérhet.
Még mielőtt túl simának tűnne a jövőbeli fejlődés, a Gartner-elemzés felhívja a figyelmet néhány buktatóra. Véleményük szerint a legnagyobb veszélyt az érdekellentétek jelenthetik. A távközlési szolgáltatók ugyanis jelenleg még viszonylag jelentős haszonra tesznek szert a percdíjas szolgáltatásokból, ezért nem érdekeltek a relatíve alacsony fix díjas rendszerekben, ami pedig a szélessávú adatátvitel terjedését gátolhatja. A távközlési óriások ráadásul jelentős kormányzati támogatottsággal bírnak, vagy legalábbis erős politikai kapcsolatokat tudhatnak maguk mellett. A szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos előírások szintén megnehezíthetik a számítógépek térhódítását, és kétségtelenül ellene hat a gyors terjedésnek, hogy a legtöbb fejlődő ország számára a jelenlegi árszint még továbbra is megfizethetetlenné teszi a számítástechnikát. Az árazás lesz tehát a jövő nagy kihívása - állítja Reynolds. Ha pedig az mp3 terjedésére vagy pedig a PDA-hoz hasonló újdonságok árleszorító hatására gondolunk, könnyen lehet, hogy közelebb jutunk a megoldáshoz.
Annál is inkább az ár lesz a meghatározó, hiszen a fejlődés motorjának számító nyugati piacok gyakorlatilag telítődtek: Amerikában száz háztartásból 60-ban, Európában pedig 50-ben van már személyi számítógép. A gyártók így Kelet-Európa, Latin-Amerika és Kína felé fordulnak, ahol azonban csak alacsonyabb árakat tudnak érvényesíteni. Az ókori jelszó parafrázisa tehát minden korábbinál komolyabban veendő: gyorsabban, kisebbet, olcsóbban!
