Versenytársakat kaphat a BKV
Az európai uniós csatlakozás után reális lehetőség lesz a közösségi közlekedés bizonyos ágazatainak privatizálása - hangzott el a közforgalmú személyszállítás jövőbeni szerepéről rendezett szakmai konferencián. Az EU-országokban ugyanis - elsősorban a buszközlekedésben - érvényesítik a szabályozott verseny elvét.
A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Budapesti Közlekedési Részvénytársaság (BKV Rt.) esetében is elképzelhető később a részleges privatizáció. A jelenlegi finanszírozási konstrukció azonban sem most, sem magántőke bevonásával nem fedezi a szolgáltatás kiadásait - mondta a Világgazdaságnak Dányi József, a cég stratégiai és kontrollingigazgatója. A fővárosi tömegközlekedés ma ugyanúgy piaci körülmények között működik, mint a versenyszféra, viszont bevételeit nem a piaci viszonyok alapján szabhatja meg. Bevételeinek mintegy 40 százaléka folyik be a jegy- és bérletárakból. A tarifaemelést politikai ügyként kezelik, amelyről az önkormányzat határoz ugyan, de nem dönthet kormányzati hozzájárulás nélkül. Mivel az utóbbi években a Pénzügyminisztérium nem járult hozzá 6 százalékosnál nagyobb emeléshez, a bevételek növekedése az infláció mértékét sem érte el.
Az utasok által finanszírozott arány a nyugat-európai városokban kedvezőbb, de nincs olyan ország, ahol a tömegközlekedés költségeit teljes egészében a szolgáltatást igénybe vevőkre terhelnék - fejtette ki Dányi József. Magyarországon viszont az állam már 1996-ban kiszállt a terület finanszírozásából, a nyugdíjas- és tanulóbérletekhez folyósított kiegészítés valójában az érintett utasok szociálpolitikai célú támogatása.
A főváros által biztosított hozzájárulás nem éri el azt a mértéket, amely fedezné az elvárt szolgáltatási szinthez tartozó indokolt költségeket. A BKV ezért az idén - az elmúlt évekhez hasonlóan - 10 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséget kalkulál, a belső eladósodottság, az elmaradt műszaki felújítások halmozott költsége pedig eléri a 30 milliárdot. A helyzet feloldására csak a kormány és a főváros együttműködésével van kilátás.
A magántőke bevonásával viszont megvalósíthatók lennének az elmaradt fejlesztések, és a gazdasági verseny megjelenése nagyobb hatékonyságot is eredményezhet. Önmagában ez azonban nem teremti meg az üzemeltetési és beruházási szükségletek, illetve a finanszírozás összhangját - mutatott rá a stratégiai igazgató. Egy esetleges privatizációnál ugyanakkor azt is át kell gondolni, hogy a befektetők profitmaximálási törekvése nem eredményez-e az indokoltnál magasabb árat. Arra mindenesetre fel kell készülni, hogy az európai uniós csatlakozás után - elsősorban a buszágazatban - Budapesten is megjelenhetnek a tőkeerős, nagy hálózatokat üzemeltető multinacionális cégek, amelyek részt kérnek a piacból. A BKV-nak addigra olyan finanszírozási helyzetbe kellene kerülnie és olyan stabilizációs színvonalat elérnie, hogy versenyképessé válhasson. Az elmúlt napokban tárgyalások kezdődtek a kormány és a városvezetés között, s a BKV Rt. reményei szerint ennek eredményeképpen javulhat a társaság helyzete.
Kecskés Ágnes
