BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Érték a vállalati konszenzus

A német munkavállalók vállalati döntésekbe való beleszólásának joga nem okoz üzleti hátrányt - vélik egy neves kölni tanulmány szerzői. A munkaadói oldal azonban egyre sürgeti a változtatást.

A munkavállalók vállalati döntéshozatalba való beleszólásának joga nem lassította a német cégek szerkezetátalakítási és globalizációs folyamatait - állapítja meg a kölni Max Planck Intézet társadalomtudományi részlegének elemzése. A tanulmány így valamelyest válasznak is tekinthető azon felvetésekre, miszerint a Deutsche Telekom volt vezérigazgatójának, Ron Sommernek a menesztése körüli vitákban a munkavállalói csoportok túlzott szerepet játszhattak.

A jelenlegi német szabályok szerint a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél a munkavállalókat megilleti az üzemi tanács alakításának joga, a menedzsment pedig ezt követően köteles a meghatározóbb döntéseket, így a létszámleépítéseket, beruházásokat velük egyeztetni. Ez a Mitbestimmungnak (együttdöntés) nevezett jogintézmény ráadásul a felügyelőbizottsági tagságok felét is a munkavállalóknak adja, ami a jelenlegi kétszintű német igazgatósági szisztémában azt a lehetőséget is biztosítja az alkalmazottaknak, hogy befolyásolják a vállalati stratégia és a vezetők kinevezésével kapcsolatos döntéseket.

Általános vélekedés szerint a globalizáció korában a cégvezetés kezét ilyen mértékben megkötő jogszabályok idejétmúltak. Ezzel ellentétben a tanulmány rámutat, hogy az erős konszenzussal született döntéseknek különösen a nagy vállalati szervezetek esetén még mindig megvan a maguk többletértéke - fogalmaz a Financial Times hasábjain az elemzést készítő Martin Höpner. Tapasztalata szerint ugyanis ha a vállalat külső piaci viszonyok miatt nehéz helyzetbe kerül és átszervezésre kényszerül, a vezetés és a munkavállalók jellemzően egyre fokozódó együttműködésről adnak tanúbizonyságot, és nem a széthúzás fokozódik.

A kérdőívekre, személyes interjúkra és vállalati adatbázisokra támaszkodó kutatás szerint a munkavállalói képviseletek szerepe olyan cégeknél, mint a Volkswagen vagy a Deutsche Bahn, illetve az egyéb, korábban állami tulajdonú közszolgáltató vállalatoknál a legerősebb. Érthető okokból az olyan nemzetközi cégeknél, mint a Procter & Gamble, a Philips vagy akár a Siemens és a BMW, ez már sokkal kevésbé jellemző.

Az általános vállalatvezetői vélekedésekkel ellentétben a munkavállalói képviseletek túlnyomó többsége kifejezetten támogatja a cég nemzetköziesedését. Martin Höpner szerint ugyanis manapság a történet már nem egyszerűen az álláslehetőségek áttelepítéséről szól, a nemzetközi színtéren terjeszkedő cégek értékteremtő folyamatai változtak meg gyökeresen, a munkavállalók pedig felismerték, hogy az ehhez való alkalmazkodás kölcsönös előnyöket hordoz. Nincs tehát viszony a Mitbestimmung mértéke és a nemzetköziesedés foka között.

A munkavállalói szervek ereje azonban látványosan megmutatkozott a Deutsche Telekom fentebb említett esetében: a többségi részvényes állam akarata ellenére hosszan hátráltatható volt a vezetőváltás. Ebben sokak szerint a jelenlegi szabályok nehézkessége és kényelmetlensége mutatkozik meg, így a változás elkerülhetetlen - vélekedik Roland Wolf a német munkaadói szövetség (BDA) részéről. Martin Lemcke, a Deutsche Telekom és az E.On igazgatótanácsában is jelen lévő szolgáltatói szakszervezet, a Verdi képviselője az igazgatótanácsok méretének csökkentését célzó közelmúltbeli kijelentésekben pedig éppen ennek a folyamatnak a burkolt véghezvitelét látja.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.