Panaszt tettek az acélkereskedők

A nagyobb hazai acél- és fémkereskedőket tömörítő MAFE szerint a magyarországi acélgyártók egyre inkább törekszenek arra, hogy termékeiket minden vevőjükhöz közvetlenül, azaz a kereskedők kiszorításával juttassák el. Ebben segítik őket az importot nehezítő piacvédelmi intézkedések, mert ezek révén erősödik a magyar piac "egy termék - egy hazai gyártó" jellege, amely monopolhelyzetbe juttathatja a fémtermékek gyártóit. Erre az egyesület szerint a legtöbb példát a Dunaferr Rt. és az Ózdi Acélművek Rt. szolgáltatta. A MAFE ez ügyben megfogalmazott aggályai kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalását kéri a testülethez ma elküldendő levelében.

(A levélről másolatot kap a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is.) Ebben a helyzet illusztrálásaként a Világgazdaságban június 23-án megjelent összeállításból is idéz. A cikkben a Dunaferr Rt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese (többek között) a társaság új kereskedelempolitikájáról beszél, amelynek egyik fő pillére a cég kereskedelmi hálózata mögött álló gyártók. (A cikk megjelenése után a MAFE vezetése eredménytelennek ítélt megbeszélésen próbált a Dunaferr illetékesével egyeztetni a kérdésben.) A MAFE azonban a piac megvizsgálását az összes hazai gyártó - a Dunaferr mellett kiemelten az Ózdi Acélművek - kereskedelmi tevékenysége kapcsán is kéri. Hivatkozott levelében felhívja a figyelmet a - részben egyébként általa is szükségesnek ítélt - piacvédelmi intézkedések hosszú távon káros hatásaira. Ezek egyike, hogy a behozatal visszaszorításával a gyártók számára lehetővé vált a gazdasági erőfölényükkel való viszszaélés. Így arra is módjuk van, hogy a fogyasztókra hárítsák azon költségeiket, amelyeket a versenypiacon nem lennének képesek elismertetni.

A Magyar Vas és Acél Egyesülés (MVAE) kereskedelmi igazgatóhelyettese, Zámbó József viszszautasítja a MAFE feltevéseit. Úgy látja, már eddig is túl sok olyan termék érkezett az országba, amit egyébként itt is lehetne gyártani, három ilyen esetben az egyesülés tavaly kezdeményezett is dömpingeljárást. Ha az igénynek a hatóságok akkor helyt adnak, a kereskedők számára sokkal súlyosabb helyzet állt volna elő a kvótákkal szabályozott, mostani megoldásnál. Zámbó József szerint az egyes termékeknél kialakuló monopolhelyzetért maguk az importőrök a felelősek, mert olyan mennyiségben hoztak be bizonyos áruféleségeket (nem kizárt, hogy esetenként termelői ár alatt), ami miatt azok hazai előállítását jelentősen csökkenteni kellett. Így például néhány éve még három helyen készült az országban betonacél, ma csak egy cégnél, az is 60 százalékos kihasználtsággal dolgozik.

Zámbó József nem lát kifogásolnivalót abban, hogy például a Dunaferr saját értékesítési hálózatot működtet, szerinte e példát inkább a többi gyártónak is követnie kellene. Mint emlékeztetett, maga a legnagyobb hazai acélkereskedő cég, a Ferroglobus is egy acélgyártó, a német Thyssen többségi tulajdonában van.