Start, jó adottságokkal

Magyarország jó természeti adottságait mutatja, hogy az ország teljes területének 62,9 százaléka mezőgazdasági terület, s ez a legmagasabb arány mind a tagországokat, mind pedig a tagjelölteket tekintve. Az EU jelenlegi átlaga e tekintetben 40,6 százalék, s az elméletileg 27 tagúra bővülő EU-ban sem nagyobb ez a hányad 44 százaléknál. A magyar mezőgazdasági terület majdnem 3,1 százalékát teszi majd ki a 27 tagú unió teljes mezőgazdasági területének - legalábbis az Európai Bizottság elemzőinek számításai szerint. A magyar mezőgazdaság részesedése az ország GDP-jéből 2000-ben 3,9 százalékos volt, szemben az EU mindössze 2 százalékos átlagával. A 12 tagjelölt ország átlagát tekintve ez az arány még mindig 4,5 százalékos.

Független szakértők számításai szerint mintegy 227 ezer embernek ad munkát a hazai mezőgazdaság, a halászat és az erdőgazdálkodás Magyarországon, ez pedig 6 százalékot tesz ki a teljes foglalkoztatottságból. Az EU-ban ez az arány ma 4,3, a tagjelölt országok körében pedig nem kevesebb mint 22 százalékos.

A brüsszeli bizottság jelentése szerint hazánk azon kevés tagjelölt egyike, amelynek az éves mezőgazdasági exportja meghaladja az import mértékét. Magyarországon a teljes exportból 9,1, a teljes importból pedig 3,7 százalékkal részesedik az agrárágazat. Ám míg a teljes magyar export 74, illetve az import 62 százaléka kötődik az Európai Unió tagországaihoz, addig a mezőgazdasági kivitelből és a behozatalból az EU részesedése ma kevesebb mint 50 százalékos.

A mezőgazdaság igazán megszenvedte az átalakulás éveit: 1995-re az agrárium éves termelése csupán 70 százalékát tette ki az 1989 és 1991 közötti évek átlagának. Az elmúlt évtizedben számítások szerint az állattartás éves teljesítménye 30, a növénytermesztésé pedig 20 százalékkal esett vissza.

A mezőgazdaság növekedési esélyei igen nagyok. A gyenge termést hozó 2000. év kivételével a gabonafélék átlagos hozama hazánkban gyorsabban nőtt, mint az EU-ban, s jelenleg az uniós átlaghozam 80 százalékára rúg. Az elemzők megjegyzik, hogy a hozamok tekintetében - a földtulajdon-szerkezet átalakulása és a tőkeellátottság függvényében - további komoly potenciál rejlik.