Vetőmagpiac: francia géngyanú
A francia importra szánt kukorica-vetőmag ellenőrzését végző francia élelmiszer-felügyelet (DGAL) genetikailag módosított sejtek nyomaira bukkant az Egyesült Államokból, Chiléből, Dél-Afrikából, Törökországból és Magyarországról származó, megkülönböztető jel nélküli szállítmányokban. A február és április között vizsgált 447 mintából 109-ben találtak ilyen magokat. Százhét esetben mennyiségük a megengedett élelmezési és egészségügyi érték alatti volt, ám két chilei rakományban a részarány meghaladta a félszázalékos felső határt is. Ezeket a DGAL közleménye szerint azonnal visszaküldték a származási országba. A bejelentést követően egy francia parasztszervezet és a Greenpeace is közleményben követelte, hogy tiltsák meg a vetőmagimportot azon országokból, ahol engedélyezik a genetikai kezelést. A francia vetőmagimportőrök azzal utasították vissza a zöldszervezetek hangulatkeltését, hogy egyáltalán nincs ok aggodalomra, hiszen a minták 75 százaléka tiszta volt, további 21 százaléknál pedig a törvényileg megszabott határérték alatti a génkezelt magok aránya, míg a követelményeket nem teljesítő 4 százalék be sem jutott az országba.
Oravecz Sándor, az FVM főtanácsosa, valamint Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács igazgatója is kizártnak tartja, hogy Magyarországról génkezelt vetőmag került volna Franciaországba. Abban az esetben ugyanis a francia hatóságok értesítették volna az itteni illetékes hatóságokat, s ez nem történt meg. Magyarországon egyébként - igazodva az uniós jogszabályokhoz - legálisan nem lehet termeszteni génkezelt mezőgazdasági növényt, s ez a helyzet 2005-ig biztosan nem változik. Azt nem lehet kizárni, hogy esetleg génkezelt alapanyag bekerüljön az országba, de a leginkább szóba jöhető terményeknél (például kukorica, repce) az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is végez. A magyarországi vetőmagexport egyébként széles skálán mozog, francia, amerikai, holland tulajdonban lévő multinacionális vállalatoknak is vannak itteni érdekeltségei, s magyar cégeknek is élő külkapcsolatai.
A Szegedi Biológiai Intézet kutatóprofesszora, Venetiáner Pál szerint is kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarországról génkezelt vetőmagot exportáltak volna. Megerősítette, hogy itthon nem folyik génkezelt mezőgazdasági növények termesztése, csupán kísérleti parcellák vannak. Ha mégis találtak Franciaországban génkezelt magyar vetőmagot, abban az esetben a professzor szerint esetleg átszennyezés történhetett, vagy reexport útján került ki a kifogásolt vetőmag. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy üzleti féltékenység áll a hír mögött. A professzor érdeklődésünkre elmondta, nincs szó arról, hogy a génkezelt vetőmagok káros tulajdonságokat hordoznának. A témáról ugyanakkor a szakirodalomban is vita folyik. A génkezelt mezőgazdasági termékek zöme egyébként a tengerentúlon, az USA-ban, Kanadában, Kínában kerül forgalomba. (HÉ-JP)
