Gyorsabb a megtérülés a háromcsillagos hoteleknél
A főváros által vonzott turista- és üzleti forgalom növekedésével párhuzamosan nőtt az elmúlt években Budapest szállodakínálata is. A már lezárult és a futó projektek túlnyomó többsége elsősorban a fizetőképes nyugati vendégek fogadására rendezkedett be, ennek megfelelően a négy- és ötcsillagos hotelszobák számának növekedése messze megelőzte az alacsonyabb kategóriába tartozó hotelek és motelek gyarapodásának ütemét. Ez utóbbi kategória azzal együtt, hogy alacsonyabb áraival a vendégek szélesebb körének biztosít szálláslehetőséget, a befektetők számára is kézzelfogható fejlesztési módokat biztosít.
A budapesti szállodapiac kínálata a 2000-ben elkészült 1500 új szobával együtt 2001-ben már megközelítette a 13 500 hotelszobát - kezdi a helyzet bemutatását Gedai Borbála, a Colliers International befektetési tanácsadója. Tavaly már csak pár száz, míg 2002 újabb 1000 szobával bővítette a kínálatot. Jóllehet a szállodaigazgatók már 2000-ben is meglehetősen borúlátók voltak, többségük továbbra is bízik a konferencia- és üzleti turizmus fellendülésében, illetve az uniós csatlakozás jótékony hatásaiban.
A háromcsillagos szállodák kínálata a szakértő szerint nem követi a felsőbb kategóriákét. Nem véletlen tehát, hogy véleménye szerint a jövőben éppen ebben az alacsonyabb tőkeigényű, gyorsabb megtérülési időt biztosító befektetést igénylő fejlesztési területen várható fejlődés. Számos beruházó már ráérzett arra, hogy az alacsony árakon még elfogadható minőséget biztosító szálláslehetőség hiánycikknek bizonyul a budapesti piacon. Ennek köszönhetően a Blaha Lujza tér, az Astoria és a Kossuth Lajos tér környékén már tervbe vették háromcsillagos szállodák építését. A Colliers információi szerint nem egy külföldi - köztük izlandi - beruházó is érdeklődik a magyarországi lehetőségek iránt.
A méretet tekintve a 80-300 szobás szállodák a legjellemzőbbek, a megtérülés ugyanis már ennél a méretnél is 7-10 év közötti időtartamra tehető - mondja Gedai. Az egyes projektek költségigénye természetesen a kialakítás minőségétől erősen függő változó. A legtöbb esetben a finanszírozásban a bankok is aktív szerepet vállalnak, azonban csak abban az esetben, ha fix bérleti szerződés van az épület tulajdonosa és az üzemeltető között. A menedzsment típusú szerződéseket a pénzintézetek nem támogatják - teszi hozzá. A tendencia egyébként azt mutatja, hogy a fejlesztők az épület elkészülte után értékesítik azt.


