Korai a Budapest Airport eladása

A Budapest Airport (BA) Rt. új vezetése fölgyorsítaná a 2100 fős cég átalakítását, hogy mielőbb hozzákezdhessen a ferihegyi légikikötő fejlesztéséhez - mondta Hidvégi Gábor vezérigazgató. Egyelőre nincs napirenden a társaság egyes üzletágainak önállósítása, most azt vizsgálják, hogy a főtevékenységhez tartozók miként erősíthetők meg. A 11 főt érintő felsővezetői csere is a gyorsítást szolgálja, és mentes volt politikai megfontolásoktól - fűzte hozzá.

A cég igazgatósága a napokban fejezi be a Roland Berger tanácsadó vállalat által elkészített tízéves fejlesztési terv véleményezését (VG, 2002. szept. 13., 1. oldal). Arra készül, hogy Közép-Európa egyik legkorszerűbb légikikötőjét alakítsa ki. A kormány elé kerülő elképzelések szerint önálló árufuvarozói központ alakulna, esetleg a frankfurti Fraport céggel később létrehozandó vegyes vállalat irányításával és a Malév részvételével. Parkolóház is épülne 2005-ig, s 2005-2007 között hoznák létre a 2 C utasforgalmi épületet, illetve irodaházat, szállodát és kereskedelmi egységeket.

Hidvégi úgy érzi, nincs privatizációs nyomás a cégen, és korainak vélte a magánosítást, amelyre legkorábban 2003. január 1-jétől kerülhet sor, amikor a cég kikerül a tartósan állami tulajdonú vállalatok köréből. Ha az utas- és áruforgalom fejlődése töretlen lesz, a BA Rt.-nek pozitív lesz a cash-flow-ja, és a beruházások megkezdéséig nem kell hozzányúlnia a 4,5 milliárd forintnyi lekötött pénzhez. Viszont átmeneti finanszírozás szükségessé válhat, ami hitelből megoldható. Megjelenhet alternatív pénzforrás is, például saját tőke. Ekkor egy privatizációs partner által elvégzett tőkeemelés után különítenének el pénzt. Ám szerinte a magánosításnak nem feltétlenül kell tőkeemeléssel járnia.

Apró Piroska, a BA Rt. elnöke és a vezérigazgató egyértelművé tette, hogy a ferihegyi korszerűsítések és bővítések nem feltétlenül esnek egybe a Malév fejlesztésével.

"Drukkolunk a Malévnek, szeretnénk, ha megerősödne, de terveink megvalósításának ez nem feltétele" - fejtette ki a vezérigazgató. Mint mondta, jó az együttműködés a nemzeti légitársasággal, annak vezérigazgatójával pedig folyamatosan konzultál a földi kiszolgálás javításáról. Működik egy munkabizottság is műszaki és operatív ügyek tárgyalására. Váradi József, a Malév vezérigazgatója korábban közölte, hogy a Malév a következő ötéves tervében azzal számol: ötven százalékkal emelkedik az általa szállított utasok száma, 24-ről 32-re nő a repülőgépeké, és több új járatot indítanak.

A Roland Berger szerint viszont a tíz év múlva várható, minden légitársaságot magában foglaló ferihegyi utasforgalomban évi 7 millió, legjobb esetben 11 millió, reális esetben pedig 8,9 millió utas várható a tavalyi 4,7 millió után. A cég megvalósíthatósági tanulmányt, valamint üzleti, likviditási és beruházási tervet is készített, ezt hagyta jóvá a BA Rt. nemrég.

A társaság leghamarabb az árufuvarozásban lát előrelépési lehetőséget. Néhány hónapja szándéknyilatkozatot írt alá a Fraporttal. Együttműködésük nyomán vegyes vállalat alakulhat, s a túlterhelt frankfurti légikikötő helyett esetleg Ferihegyen szállnak le a Távol-Keletről érkező tehergépek. A cégalakításhoz azonban az kell, hogy a Fraport pénzt vagy know-how mellett üzletet is hozzon. Ha az utóbbi hiányzik, csak szövetség jöhet létre.

A KLM a nyár végétől heti három jumbo gépet közlekedtet az Amszterdam-Budapest járaton, amelyek számát hamarosan ötre növeli. Vizsgálják az amszterdami Schipol repülőteret üzemeltető céggel a frankfurtihoz hasonló megállapodás lehetőségét is.

A BA Rt., az adómentes árusítást nem számítva, az idén várhatóan 25 milliárd forint nem konszolidált bevételt ér el. Adózás előtti nyeresége - az év elején, az előző vezetés által közölt 4-5 milliárd forinttal szemben - körülbelül 1-2 milliárd forint lesz, ugyanis a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft.-vel kapcsolatosan hárommilliárd forintos céltartalékot kell képezni. (MN)