Korszakváltás előtt az olajipar
Szakemberek becslése szerint a következő években évi 1,2-2 százalékkal növekedhet a világ olajfelhasználása. Az igények kielégítéséhez a kitermelésben jelentős beruházásokra lesz szükség. Az OPEC vezetői szerint tízéves távlatban akár az ezermilliárd dollárt is elérheti ezeknek a költsége, vagyis az olajtársaságoknak rendkívül komoly terheket kell vállalni. A készletek egyébként a jelenlegi ismereteink szerint legalább 60-100 évre elegendők.
Tóth József, az olaj-világkongresszus (WPC) alelnöke, a Mol Rt. tanácsadója úgy véli: az olajiparnak stabil árakra volna szüksége, úgy 18-20 dolláros sávban. A szükséges termelési és finomítói beruházásokhoz ugyanis a kockázatkezelés szempontjából mindenképp stabilitás szükséges. Az olajüzlet egyébként is különleges helyzetű, miután az alapanyagnak és a késztermékeknek önálló jegyzésük van, s ezért áraik gyakorta elszakadnak egymástól. Az elmúlt egy-másfél évben is volt rá példa, hogy miközben csökkentek az olajárak, az üzemanyagok világpiaci jegyzésára emelkedésnek indult, s fordítva. Az elkerülhetetlen fejlesztésekhez tehát árstabilitásra lenne szükség, és ez a termelők számára is világos, akik ezért elszántak, hogy lehetőségeikhez mérten - mindenféle politikai és spekulációs szándék ellenére - a kitermelés növelésével vagy visszafogásával stabilizálják az árszintet.
A kitermelésben szükséges fejlesztések mellett komoly beruházások előtt állnak a finomítók. Az autógyártók a riói olaj-világkonferencián is megerősítették, hogy az üzemanyagok úgynevezett aromásanyag- és kéntartalmának további csökkentését várják az olajipartól. Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint az olajipar olyan mértékű változások előtt áll a környezetvédelmi elvárások miatt, amilyenekre még nem volt példa a szénhidrogének felhasználásának történetében. Több milliárd dolláros befektetésekre lesz szükség az autóipari, illetve a társadalmi elvárások kielégítéséhez.
