Nem turisták nálunk
Sokan sokféleképpen magyarázzák, hogy - a várakozásokra rácáfolva - miért is szaporodik ismét a Magyarországon foglalkoztatott külföldi menedzserek száma. Az, hogy a rendszerváltást követő privatizációs időszakban ez történt, "magától értetődő" volt, ám most a várttal ellentétes irányzat alakult ki. Miután az esetek nagy részében nem kell munkavállalási engedélyt beszerezniük, pontos számukról nincs összesítés, ám az általunk megkérdezettek szinte kivétel nélkül ezt tapasztalják és eltérő okokkal magyarázzák a jelenséget. Egyesek szerint a bizalomhiány lehet az ok: a válsággal küszködő iparágak anyacégei próbálják ily módon közvetlen ellenőrzés alá vonni a leányvállalatokat.
Pesszimista felhangú az a vélekedés is, mely szerint csak addig van szükség a magyar vezetőre, míg levezényli a vállalati átszervezést, azaz elvégzi a "piszkos munkát". Megint mások úgy vélik, a szükséges vezetési képességekkel jobban fel vannak vértezve a külföldiek, mint a magyarok.
Két fő okát látja a jelenségnek Tóth Tamás, a Leadership & Coaching Center ügyvezető partnere, aki szerint az egyik, hogy a nyugat-európai cégeknél - részben a vállalati összeolvadások következtében - "fölöslegessé" vált a vezetők egy része. Őket a rotációs személyzeti politikát folytató, emberi erőforrással gazdálkodó vezetők a kelet-európai leányvállalatoknál tudják bevetni, ami egyébként semmiképpen sem tekinthető "parkolópályára állításnak". A másik fő ok a gazdasági környezet változásából vezethető le. Sok tulajdonos úgy véli, a hazai cégek jelenlegi fejlődési szakaszához az itteni menedzsmentnek más képességekre lenne szüksége. Ők ugyanis az elmúlt tíz-tizenkét évben expanziós gazdasági környezetben lettek cégvezetők, és ahhoz vannak szokva, hogy a csapat közös sikerélménye is erre alapozható.
Ezzel szemben a világszerte tapasztalható recesszió miatt manapság inkább egy belső erőforrásokra épülő, intenzív vezetői stílusnak kell itthon is gyökeret vernie. A csapat inspirációja a korábbi eszközökkel már nehezen oldható meg, s a magyar vezetőknek egyelőre kevés a tapasztalata abban, hogyan kell követőket kreálniuk, magukban azt a "vezért" (leader) kifejleszteni, aki egyszerre kreatív, kezdeményező és víziók felállítására is képes - fejtette ki Tóth Tamás. Bizalomvesztéssel semmiképpen sem lehet magyarázni a jelenséget - szögezte azonban le.
Nincs egyébként teljes egyetértés abban a kérdésben, hogy szaporodik-e vagy sem a Magyarországon dolgozó külhoni cégvezetők száma. Cservenyák Tamás, a DBM ügyvezető partnere szerint a Magyarországon dolgozó külföldi menedzserek száma az utóbbi időben folyamatosan csökken, a személyzeti vezetők piacán például csak elvétve találkozni velük. Míg a kilencvenes évek első felében a multik itthon nagyon nagy számban alkalmazták az anyaországból származó vezetőiket, addig mostanra lecserélték őket hazai szakemberekre. Ennek több okát is látja Cservenyák: egyrészt az elmúlt 12-13 év alatt "kitermelődött" egy hazai gárda, másrészt a külföldi menedzser - itthoni tapasztalatokkal felvértezve - az anyacéghez visszatérve otthon kamatoztatja tudását. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a családjukkal Magyarországra költöző külföldi vezetők többletköltséget jelentenek a cégnek, mert nagyobb kompenzációs csomagot igényelnek, mint honi kollégáik - fűzte hozzá. (TTE)
