Útilapu az alkalmazottnak
Nehéz megválni gyorsan és minden anyagi következmény nélkül a nemkívánatos alkalmazottól. Nemegyszer bumerángként üt vissza az erre irányuló munkáltatói igyekezet, amikor a bíróság előtt, a bizonyítás során kiderül, hogy nem áll meg a felmondás indoka. Rendkívüli felmondás esetén pedig gyakran eljárási hibát követ el a cég, amelynek megállapítása után az intézkedés tartalmát már nem vizsgálja az igazságszolgáltató fórum. Mindezek következtében a munkáltató pedig kénytelen visszavenni dolgozóját, vagy - bár sokszor eredetileg semmiféle anyagi terhet nem akart vállalni - súlyos összegeket fizethet ki számára - fejtette ki a Világgazdaságnak Sipőczné dr. Tánczos Rita, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság bírája.
A bíróságon az ügyek jelentős hányadát teszik ki a munkaviszony-megszüntetéssel, köztük a rendkívüli felmondással összefüggő jogviták, amelyeknek nagy része nemcsak a feleknek, de az igazságszolgáltató fórumnak is gondot okoz. Az eljárások során például gyakran érzékelhető, hogy a munkáltató egyszerűen csak útilaput akar kötni alkalmazottja talpára, aki, bár sejti, hogy az utcára tennék, nem könnyíti meg cége dolgát. A közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésére sokszor azért nem jön létre, mert a munkáltató nem akar annyit áldozni rá, mint amennyit a munkavállaló szeretne. Rendes felmondásra a munkáltató vagy a munkavállaló részéről felmerülő okból kerülhet sor. A bizonyítási kötelezettség minden esetben a céget terheli, amelynek leggyakrabban tanúkkal próbál eleget tenni. Ritkán, de előfordul, hogy a munkáltató előrelátóan gyűjtögeti a dolgozó hibáit dokumentáló írásbeli figyelmeztetéseket, amivel egyértelműen megkönnyíti az eljárást.
A bizonyítékgyűjtögetés azonban hosszadalmas procedúra.
A gyorsabb búcsúra alkalmas a rendkívüli felmondás. Erre akkor van mód, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, illetve egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A rendkívüli felmondás mint legszigorúbb munkáltatói intézkedés a hajdani fegyelmi elbocsátáshoz hasonlítható. Míg azonban a fegyelmi eljárás jogintézménye a közalkalmazotti, köztisztviselői területen és a fegyveres testületeknél ma is működik, addig a gazdasági szférából immár egy évtizede hiányzik - hangsúlyozta a bírónő. A kollektív szerződés ugyan rendelkezhet a munka törvénykönyvében rögzített egyéb hátrányos jogkövetkezményről, afféle kvázi fegyelmi alkalmazásának lehetőségéről. Ám kollektív szerződést manapság kevés munkahelyen kötnek. Az előírható joghátrány pedig legfeljebb egy-két igazán nagy vállalat kollektív szerződésében szerepel.
A munkáltató fegyelmi jogkö-rét helyettesítő rendkívüli felmondásnak - amellyel egyébként a munkavállaló is élhet - megvannak a formai követelményei, tartalmában pedig ki kell merítenie a törvényben meghatározott kritériumokat. A rendkívüli felmondás joga - az általános szabályok szerint - az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül gyakorolható. Számos esetben elmulasztja a határidőt a munkáltató, ami alap a felmondás jogellenességének megállapítására. A bíróság - határidőben tett intézkedés esetén - körültekintően vizsgálja a tartalmi feltételeket, így azt, hogy az adott esetben fennállt-e a szándékosság vagy a súlyos gondatlanság ténye, ami megvalósulhat tevőleges magatartással és mulasztással egyaránt. Hasonlóképpen alapos elemzést kívánnak azok a munkaviszony fenntartását ellehetetlenítő dolgozói magatartások, amelyekre a rendkívüli felmondásban okként hivatkozik a munkáltató.
A bíróság dilemmája, hogy nincs eszköze a kifogásolt magatartással arányos büntetés mérlegelésére. Egy köztisztviselő fegyelmi elbocsátását például a kötelezettségszegéshez képest akár túlságosan súlyosnak is találhatja, és ekkor enyhítheti a szankciót. A rendkívüli felmondásnál - mivel az nem fegyelmi következménye - ezt nem teheti meg. Kizárólag annak megállapítására szorítkozhat, hogy jogos, vagy jogellenes volt-e a felmondás. Bírói meglátások szerint szükség lenne valamiféle mérlegelést, árnyaltabb elbírálást megengedő törvényi szabályozásra.
