Habár a meglévő - 155 - hazai ipari park létét és státusát nem fenyegeti veszély, jelentős átalakuláson kell keresztülmenniük ahhoz, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően is versenyképesek, vonzóak maradjanak - hangoztatta a Világgazdaságnak Pongorné Csákvári Marianna. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára szerint a parkoknak át kell alakulniuk: míg eddig - a gazdaság fejlődésével összhangban - elsősorban az volt a cél, hogy megfelelő infrastruktúrát, telephelyet biztosítsanak a betelepülő vállalkozásoknak, a jövőben igazi szolgáltató-logisztikai centrumokká kell fejlődniük. Irodaházaknak, a legkorszerűbb telekommunikációs feltételeknek, szolgáltatószervezeteknek, logisztikai központoknak kell kiépülniük ezekben a centrumokban ahhoz, hogy ipari parkként a jövőben is vonzani tudják a beruházásokat.

A kormányzatnak az az álláspontja, hogy nem érdemes növelni a meglévő ipari parkok számát. A fejlesztéseknek a meglévők szolgáltatási színvonalának emelését kell célozniuk. Ma a magyarországi települések mindegyikének 30 kilométer sugarú körzetében legalább egy ipari park található.

Az EU-ban egyébként ebben a formában a rendszer nem ismert, miután az alapvető infrastruktúra mindenütt megtalálható; ott sokkal kevesebb ipari, szolgáltatói-logisztikai centrum működik.

A fejlődésnek szigorúan vállalkozói alapon kell végbemennie - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Függetlenül attól, hogy sok esetben az önkormányzatok is tulajdonosok. Az ipari parkok mintegy 55 százalékánál a vállalkozói és az önkormányzati tőke együttesen jelenik meg, habár szép számmal vannak komplexumok, amelyeket a magántőke alapított. Ilyen a külföldi tulajdonú Flextronics, a Linamar, vagy éppen a magyar kézben lévő Videoton ipari parkja.

Noha a szakminisztérium vállalkozói alapon képzeli el a továbblépést, ez nem jelenti azt, hogy ne jutna támogatás. A kormányzat által jövő januártól indítandó új beruházásösztönzési stratégia egyik kiemelt eleme, a telephely-kialakításhoz kínálandó támogatások révén is segítséghez juthatnak az önfejlesztő ipari parkok. Nem kizárt, hogy a nemzetgazdaság számára kiemelkedő gazdasági hatású projektek esetében extra kedvezményeket, támogatásokat kapjanak a fejlesztések, már az EU-konformitás jegyében. A jövőben nem elsősorban az ipari parkoknak, hanem az odatelepülő vállalkozások, szolgáltatások fejlesztéséhez kínálnak majd állami támogatásokat.

Mindez nem jelenti azt, hogy az ipari parki program eddigi eredményeit lekicsinyelnék, hiszen az beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ugyan már az 1990-es évek elejétől alakultak minimum 10 hektár nagyságú (alap)infrastruktúrával ellátott, az odatelepülő termelő- és szolgáltatóvállalatoknak szakmai hátteret biztosító ipari parkok, az igazi fejlődés az 1997-ben beindult ipari parki pályázati rendszer eredménye. Számuk és teljesítményük ez idő alatt több mint ötszörösére, az ott foglalkoztatottaké négyszeresére nőtt. Tavaly év végén az ipari foglalkoztatottak 14 százaléka dolgozott ipari parkon belül. Ott állították elő az ipari árbevétel 26, az ipari exportárbevétel 38 százalékát. Az ipari parkokba betelepült vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése ma már az ipari átlag 1,9-szerese - áll a GKM szakértői elemzésében. E komplexumok 1,662 egységnyi beruházáshatékonysága is jóval meghaladja nemcsak a nemzetgazdasági átlagét (egységnyi beruházási ráfordítással 0,6 százalékos többlettermelési értéket állított elő), hanem az iparét is (1,0 egységnyi). Az ipari parkok összterülete tavaly év végén 8400 hektár volt (az idén további kilenc komplexum nyerte el az ipari parki címet), betelepítettségük átlagosan 38,4 százalékos. Ez azt is jelenti, hogy ma mintegy 5200 hektárnyi ipari telephely "üres", amit az intenzív fejlesztés eredményeként törekszenek megtölteni.