Az Európai Bizottság elnöke kedden bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan 2 milliárd eurót kap drónokra – írja a Magyar Nemzet.
Von der Leyen, az Európai Bizottság biztosi kollégiumának ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatót Mark Rutte NATO-főtitkárral, ahol közölte,
a jóvátételi kölcsönt nem egy összegben, hanem részletekben és feltételekhez kötve folyósítanák.
„Összesen 2 milliárd eurót fordítanak most drónokra – mondta Von der Leyen Mark Rutte NATO-főtitkár társaságában. – Ez lehetővé teszi Ukrajnának, hogy növelje és teljes mértékben kihasználja kapacitásait, miközben az EU is profitálhat ebből a technológiából” – idézi az elnök asszony szavait az Euractiv.
„Ukrajna katonai támogatásához strukturálisabb megoldásra van szükségünk” – hangsúlyozta Von der Leyen.
Ukrajnának vissza kell fizetnie a kölcsönt, de csak akkor, ha Oroszország jóvátételt fizet. Az elkövetőt ugyanis felelősségre kell vonni – szögezte le az uniós bizottság elnöke.
Az európai katonai képességek megerősítése azt is jelenti, hogy a tagállamok olyan egységes erővel rendelkezzenek, amelyet egy NATO-misszióhoz, egy ENSZ-misszióhoz vagy az Ukrajnát támogató országok koalíciójához rendelnek. Ennek eléréséhez több közös beszerzésre van szükség – hangsúlyozta.
„Meg fogjuk erősíteni a védelmi iparunkat azzal, hogy a hitel egy részét európai és uniós beszerzésekre fordítjuk” – tette hozzá.
Von der Leyen mellett felszólalva Mark Rutte támogatta a bizottság ötletét egy „drónfal” létrehozására az EU és a NATO keleti határán. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, Európának erős és egységes választ kell adnia Oroszország dróntevékenységére.
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy az unió egy drónfal létrehozását tervezi, amely képes felismerni és elhárítani a légterébe lépő robotrepülőket. A Politico írása szerint ezzel nem minden uniós tisztségviselő ért egyet, sokan vélik úgy, hogy a vadászgépek bevetése a NATO és nem az EU feladata. Az uniós tagállamok vezetői utoljára júniusban, Brüsszelben gyűltek össze, amióta számos fejlemény történt Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójától kezdve a béke iránti remények növekedéséig, majd a több EU- és NATO-tagállam légterét sértő orosz lépésekig.
A koppenhágai csúcstalálkozót a tervek szerint október végén egy brüsszeli is követi majd, miközben az EU szeretne végre valódi döntéseket hozni védelme megerősítése céljából. A döntéshozóknak nem lesz könnyű dolguk, amikor
arra próbálnak megoldást találni, hogy mit tegyenek az elrettentés érdekében egy egyre kockázatvállalóbb Oroszországgal szemben úgy, hogy az ne vezessen széles körű eszkalációhoz.
Szakértők szerint az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy az amerikai elnök arról beszél, hogy az európai országok nyugodtan lőjék le a légtérsértő orosz vadászgépeket, ám azt nem tudja biztosan, hogy később is támogatja-e őket.
A bizottság elnöke kijelentette, hogy Oroszország egyre nagyobb gazdasági nyomás alatt áll. Hozzátette, hogy az uniós szankciók működnek, de továbbra is fontos az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás növelése.
Mark Rutte a brüsszeli sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európa védekezőképességét fejleszteni kell, biztosítva, hogy a pénz és az eszközök rendelkezésre álljanak Ukrajna támogatására.
A NATO-főtitkár azt is elmondta:
meg kell őrizni az európai égbolt feletti ellenőrzést.
Korábban a Kreml közölte, hogy alaptalanok és az ukrajnai konfliktus politikai rendezésének meghiúsítását célozzák azok az európai vádak, amelyek szerint orosz drónok sértették volna meg szeptember 10-én Lengyelország légterét.
Az orosz külügyi szóvivő felhívta a figyelmet arra: már sokadszor fordul elő, hogy „noha a történtek körülményeit még nem tisztázták, a szükséges vizsgálatot még nem folytatták le, meggyőző bizonyítékokat nem gyűjtöttek, a bűnöst már megnevezték” – amely nem más, mint Oroszország.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.