Megéri golfpályát építtetni
Szakértők szerint a következő tíz évben az európai éves átlagnál (15 százalék) hazánkban jóval gyorsabban (25 százalék) nő majd a golfozók száma - azaz 2012-re várhatóan csaknem 11 ezer játékost tartanak nyilván. Ez a teljes lakosság 0,10 százaléka lenne, alig magasabb, mint a mai arány Csehországban (0,08), illetve jóval alacsonyabb a jelenlegi ausztriai (0,74) vagy akár a szlovéniai (0,16) aránynál. Ehhez további pályákra van szükség. Klubonként 400 fővel számolva a következő tíz évben 12-15 új pálya építése tűnik reálisnak, vélik a KPMG tanácsadói. Mindezzel a jelenlegi csehországi szintet érnénk el, ahol ma 23 regisztrált pálya működik - mondja Andrea Sartori.
Az európai tapasztalatok szerint egy olcsóbb pálya kialakításának költsége 2,5-3 millió dollár, egy magas színvonalúé (de nem európai versenypályáé) 5-6 millió dollár, míg egy regisztrált, nemzetközi versenypálya kialakítása több mint 7,5 millióba kerül. Fontos tudni, hogy ebben nincs benne a föld (legalább 70 hektár) ára - ez nagyban függ a földrajzi helyzettől -, nincsenek benne a nyitás előtti kiadások (ehhez további legalább 75 ezer dollár kell), valamint a pálya fenntartásához szükséges és általában inkább bérelt gépek, felszerelések költsége (mintegy 200 ezer dollár).
Szintén európai tapasztalat, hogy a golfpálya önmagában ritkán nyereséges vállalkozás, s általában egyéb beruházásokat indukál - lakónegyed, szállodák, konferenciatermek, fürdő- és wellnessfejlesztések, kaszinók -, amelyek, visszahatásként, növelik a golfpálya kihasználtságát.
A golf sikeres hazai terjedésének feltétele az életszínvonal további növekedése, illetve a nemzetközi minőségű, ugyanakkor a hazai fizetőképes keresletnek is megfelelő szintű új golfpályák kiépítése. Magyarországon ma hét regisztrált 18 és egy 9 lyukú pálya működik, többségük a nyugati országrészben, illetve azokban a körzetekben, ahol nagyobb arányban élnek külföldiek. Ilyen Budapest vonzáskörzete (pl. a Pannónia Golf Club Alcsútdobozon, a Kisoroszi Golf & Country Club, a Pólus Palace Golf & Country Club Gödön, az Old Lake Golf Club Tatán), illetve az osztrák határ vidéke (pl. a Birdland Golf & Country Club Bükfürdőn és a kilenclyukú Princess Palace Golf & Resort Club Dunakilitin).
Számos új pálya építését tervezik az országban, főként nagyvárosok - Budapest, Székesfehérvár -, illetve a kedvelt turistaközpontok (Balaton, fürdőhelyek) közelében. A hazai kluboknak átlagosan 150-250 tagjuk van - Nyugat-Európában 450-500 fő jut egy klubra. A honi golfszövetség szerint az elmúlt négy évben megduplázódott a hazai golfozók száma. Az ezer regisztrált játékos mellett egyre több a hobbigolfozó, számukat 1500-ra becsülik.
A Hivatásos Golfszövetség adatai szerint ma több mint harmincezer golfpálya működik világszerte, a legtöbb (17 ezer) az Egyesült Államokban (25 millió regisztrált golfozóval), míg a sport őshazájának számító Európában a 6,2 millió játékosra hatezer pálya jut. Az öreg kontinensen az elmúlt tizenhat évben megkétszereződött a pályák száma, a regisztrált játékosoké pedig évente átlagosan 16 százalékkal nő, 2001-ben elérte a 3,5 millió főt, a becslések további mintegy 2,7 millió, klubhoz nem tartozó golfozóval számolnak.
A hagyományoknak megfelelően Európában Nagy-Britanniában a legtöbb a golfozó és a pálya is - az összes európai pálya 45 százaléka (2600) található az Egyesült Királyságban. A kilencvenes évektől rohamosan nőtt a sport népszerűsége Skandináviában: ma Svédországban minden huszadik lakos regisztrált golfozó - ezt részben a jelentős számú pálya ösztönző hatásának tulajdonítják a szakemberek. A kedvező klíma és a turisztikai vonzerő miatt a sport egyre népszerűbb Spanyolországban és Portugáliában is. A trend a szabadidő és az életszínvonal növekedésével várhatóan folytatódik Európa-szerte, és főként azokban az országokban (Közép- és Kelet-Európa államai, valamint Francia- és Olaszország), ahol korábban a golf nem terjedt el.
