BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ledőlhet az első bástya Kelet-Afrikában az iráni háború miatt, a Világbanknak sietnie kell a dúcolással

Pénzügyi segítséget kér Kenya, mégpedig gyors hozzáférésű világbanki forrásokat az iráni háború gazdasági hatásainak enyhítésére. A kelet-afrikai állam – sok más, energiaimporttól erősen függő országhoz hasonlóan – igyekszik elkerülni az alapvető termékek, köztük az üzemanyag hiányát, miközben az áremelkedések kezelésével is küzd, amelyek tovább növelhetik az inflációt. Ugyanakkor devizatartalékából jelentős összegeket kellett áldoznia arra, hogy megtámassza nemzeti fizetőeszközét, a shillinget.

Kenya gyors pénzügyi támogatást kért a Világbanktól, hogy kezelni tudja az iráni háború által kiváltott gazdasági sokkhatásokat. A kelet-afrikai ország az első jelentősebb feltörekvő gazdaság, amely nyilvánosan megerősítette, hogy hivatalosan is a Világbankhoz fordult segítségért, bár több ország – például Egyiptom – jelezte, hogy megkereste a multilaterális hitelezőket – írja az Origo. Kenyában az elmúlt hetekben mintegy 940 millió dollárt költöttek a devizatartalékból a shilling megtámasztására.

Kenya, Nairobi, shilling
Shilling: közel egymilliárd dollárt kellett eddig Kenyának költenie rá, már a Világbankkal tárgyalnak – a képen Nairobi egyik útja / Fotó: Unsplash

Az iráni háború betette a kaput: menteni kell a gyengülő shillinget

A lap arról ír, hogy az iráni háború, a Hormuzi-szoros körüli állandó bizonytalanság alaposan megbolygatta a világgazdasági folyamatokat, az energiapiaci válságon keresztül a globális gazdasági növekedés lassulását vetítve előre. Ha csak a kőolajpiaci vonatkozásokat tekintjük, annak kapcsán érdemes felidézni, hogy Ázsia és Afrika egyes országai nagyon komoly kihívásokkal szembesülnek a Perzsa-öböl térségében uralkodó bizonytalanság miatt – miként a Világgazdaság oldalán megírtuk, Kenyában a kialakuló üzemanyag-ellátási válságnak először csak a helyi vállalkozások, ám hamarosan akár a turizmus is kárát láthatja. Most pedig hivatalossá vált: Nairobi külső pénzügyi segítséget kér.

A forrásigény jelentős – mondta Kamau Thugge, Kenya jegybankelnöke, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi ülésein, konkrét összeget azonban nem közölt. A Nemzetközi Valutaalap vezetője, Kristalina Georgieva szerint több mint tíz ország kért segítséget az intézménytől a válság kezelésére.

Elemzők üdvözölték a kenyai lépést, szerintük az növelheti a befektetői bizalmat és enyhítheti a piaci nyomást.

„Bár Kenya külső tartalékai jelentősek és elegendőek, a térségben ez az ország az egyik legérzékenyebb az iráni árrobbanásra, mivel nagymértékben függ az olajimporttól” – mondta Andrew Matheny, a Goldman Sachs vezető közgazdásza, aki szerint a kenyai shillinget leértékelődési kockázatok fenyegetik, különösen akkor, ha a sokk elhúzódik, és az olajárak tartósan magasak maradnak.

A kenyai shilling az eddigi harcok során enyhén gyengült, de azóta a veszteségek nagy részét ledolgozta. „Ha nyomás alá kerül, természetesen gyengülni fog” – fogalmazott a jegybankelnök, hozzátéve, hogy a jegybank elegendő tartalékkal rendelkezik az árfolyam-ingadozások mérséklésére.

Kenyának négy hét alatt már 941 millió dollárt kellett költenie a jegybanki tartalékból arra, hogy megvédje a shillinget, vagyis tartalékainak mintegy 6,9 százalékát kellett erre elégetnie. S bár a pontos részletek még nem ismertek, a nemzetközi szervezetek alighanem szigorú feltételeket fognak támasztani a segítségnyújtáshoz.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.