Vegyes nyomás a vegyes cégeken
Kerek harminc évvel ezelőtt született meg Magyarországon a külföldi-magyar vegyes vállalatok alakítását lehetővé tevő jogszabály, ez a jogi kategória ma azonban már nem létezik, a kifejezés közgazdasági tartalma viszont változatlanul aktuális - állapította meg a Joint Venture Szövetség fórumán Sárközy Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jogászprofesszora. Elmondása szerint a nyugati tőke hazai megjelenésével elindult fejlődés mára újabb feladatokat és lehetőségeket szült.
Egyfelől az uniós jogalkotás, másfelől pedig az angolszász vállalati kultúra támaszt elvárásokat a magyar gazdasággal szemben. Az előbbinél szerencsésnek mondható, hogy az irányelvek csak a nagyvállalati, banki folyamatokat igyekeznek szabályozni, a kis- és középvállalati réteg alakítása megmarad a - jelen esetben a német hagyományokhoz kötődő - helyi szintű szabályozás szintjén. Sárközy Tamás szerint azonban megfigyelhető, hogy az unió a tagjelöltekkel szemben néha szigorúbb feltételeket támaszt, mint ami a saját területén hatályos. Tapasztalata szerint továbbra is számos nehézség adódik a német és az angolszász rendszer összeegyeztetéséből: a munkavállalói együttdöntés (Mitbestimmung) német gyakorlata, a jogi személyiségek büntetőjogi felelősségre vonásának amerikai szabályozása vagy éppen a vállalati irányítás (board, illetve a Vorstand) a globalizációs folyamatokkal egyre látványosabb összeütközésbe kerül.
A magyar gazdasági jog mindazonáltal megfelel a legtöbb külföldi befektetőnek, a németek által például hiányolt "csendestársi viszony" vagy az amerikaiak által nehez érthető "korlátolt felelősségű társasági forma" a hazai keretek között ugyanis közvetetten megvalósítható.
Hetényi Péter a Siemens Nemzeti Vállalat elnök-vezérigazgatójaként visszaigazolta Magyarország tőkevonzó képességét, hiányolva ugyanakkor az erős hazai középvállalati réteget. Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója pedig a macedóniai felvásárlásuk példájával az itthon megtermelődött tőke és tapasztalat exportképességéről számolt be.
A munkaintenzív folyamatok után Magyarország jövője a nagyobb hozzáadott értékű, tudásintenzív feladatokhoz kell hogy kötődjön, a General Electric ennek jegyében további befektetéseket tervez az országban. A kutatás-fejlesztéssel komoly érték, a termelő- és szolgáltatóegységek több tíz milliárdos beszerzéseivel pedig jelentős lehetőség teremtődik Magyarországon - hangsúlyozta Szini István, a cég igazgatótanácsának elnöke. Mint azt Draskovits Tibor, a miniszterelnök kabinetfőnöke elmondta, a magyar kormányzat mindezen törekvésekhez partnerséget kínál, számítva a cégek jobbító szándékú kritikáira is.
