Brutális növekedés jön a lakáspiacon: elképesztő számokat hozott a KSH
Az idei első negyedévben 2821 új lakás épült, 4,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A fővárosban és a megyei jogú városokban egyaránt 13, a többi városban pedig 1,2 százalékkal több lakást vettek használatba, mint 2025 első negyedévében. Egyedül a községekben csökkent az új lakások száma, 9,8 százalékkal – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A legtöbb új lakást családi házban és városi szinten Budapesten adták át
A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős.
Budapest 955 új lakásának 87 százaléka három kerületben épült fel: a XIII. kerületben 294, a X. kerületben 278, a XI. kerületben pedig 256 új lakást vettek használatba.
Az új lakások száma a közép-magyarországi mellett további három régióban növekedett az előző év azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (69 százalék) és Dél-Alföldön (64 százalék). Ugyanakkor Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon csökkenés történt.
A természetes személyek által épített lakások aránya 34 százalék, a vállalkozások által építetteké 66 százalék volt, e tekintetben nem volt változás 2025 azonos időszakához képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 54 százaléka családi házban, 42 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 0,7 százaléka lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,3 négyzetméterrel, 98,9 négyzetméterre nőtt a 2025. I. negyedévihez képest. A fővárosban átadott lakások mérete átlagosan 65,3 négyzetméter volt.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 66 százalék, a saját használatra építetteké 34 százalék volt.
Brutálisan megnőtt az építési engedélyek száma
A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9291 volt, 64 százalékkal több, mint tavaly az első negyedévben.
Az építési engedélyek növekedése a teljes országot jellemezte, minden településkategóriában számottevően több engedélyt adtak ki, mint 2025 I. negyedévében.
Budapesten összesen 3634 lakás építésére adtak engedélyt, 36 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 52 százaléka a IX. kerületben fog megvalósulni (1904 lakás), 21 százaléka pedig a XIII. kerületben (777 lakás).
A megyei jogú városokban 92, a többi városban 80, a községekben pedig 99 százalékkal növekedett az engedélyezett lakásépítések száma.
A megyei jogú városok közül kiemelkedik Kecskemét 538 és Nyíregyháza 363 engedélyezett lakással. Győrben, Debrecenben és Miskolcon 100–200 közötti számban adtak ki lakásépítési engedélyeket az I. negyedévben.
Vármegyei és regionális összesítésben is általános volt a lakásépítési engedélyek számának növekedése az előző év azonos időszakihoz képest. Mindössze négy vármegyében volt csökkenés (Tolna, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád).
Az építtetők az esetek 28 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 75 százalékkal több, összesen 3225 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek országos száma 767 volt, 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Szabályos lakásépítési boom van ebben a két magyar nagyvárosban
Debrecenben épül a legtöbb lakás a megyei jogú városok közül. A tendencia 2026-ban is folytatódhat, mivel az Otthon Start program keretében kétezernél is több új lakás épül a cívisvárosban – írta meg lapunk a Dehír hírportál nyomán.
A helyi lap egy független pénzügyi közvetítő és összehasonlító portál adataira hivatkozva arról számolt be, hogy 2025-ben 926 új lakást építését engedélyezték Debrecenben, amivel az első helyen áll Magyarországon.
A második helyen Szeged végzett, ahol 864 lakást engedélyeztek. A helyi hírportál szerint erős az összefüggés a helyi gazdaság ereje és az új lakásépítések száma között. Debrecenben jelenleg több nagy lakásfejlesztési projekt is zajlik, ezek közül jó néhány az Otthon Start programhoz kapcsolódik.
