Eltérő magyarázat
A szerző nyug. bírósági tanácselnök
A gazdasági társaságokról szóló törvény (gtv.) a társaságok alapítása, átalakulása, megszűnése mellett a működés során irányadó jogi kereteket is meghatározza. Ezért a cégeknek - a jogi létük ideje alatt született döntéseik meghozatalánál is - megfelelően figyelemmel kell lenniük e jogszabályi előírásokra. Ha ezt elmulasztják, a jogszabályba ütköző megoldásaik negatív cégjogi konzekvenciákat is eredményezhetnek.
Így például a gtv. előírása alapján a kft.-k a működésük során bármikor felemelhetik a törzstőkéjüket. Ez vagy külső tőkebevonással, vagy pedig (ha van) a törzstőkén felüli vagyon tőkésítésével történhet meg. Külső tőkebevonásra azonban kizárólag akkor kerülhet sor, ha a tagok valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében befizették. A gtv. szerint a törzstőkeemelésnél megfelelően alkalmazni kell a törzsbetét legkisebb összegére, megfizetésének módjára, esedékességére, a késedelem jogkövetkezményeire, a felelősségre vonatkozó általános, illetve az alapításnál meghatározott szabályokat. Ezért az emelés cégbejegyzésére is csak akkor kerülhet sor, ha a felemelt törzstőkére eső nem pénzbeli hozzájárulást a tagok rendelkezésre bocsátották, az egyes pénzbetéteknek pedig legalább a felét befizették. Ezzel ellentétes tartalmú megállapodást a tagok érvényesen a taggyűlésen sem hozhatnak. A Legfelsőbb Bíróság a Cgf. VII. 32283/2000 számú döntésében foglalkozott ezzel.
A döntés rámutatott arra, hogy a cégtörvény (1997. évi CXLV tv.) alapján - a gtv.-vel összhangban - törzstőke-felemelés bejegyzése iránti kérelemhez mindig csatolni kell a törzsbetét befizetéséről szóló hitelintézeti igazolást. Így a kft. taggyűlésének határozata, hogy a felemelt törzsbetétet a tagok hatvan napon belül kötelesek befizetni, nem mentesíti a társaságot az alól, hogy a törzsbetétek befizetését tanúsító hitelintézeti igazolást csatolja a bejegyzés iránti kérelemhez. A konkrét esetben ezt a cég, a taggyűlési határozatára hivatkozva, elmulasztotta, ezért az elsőfokú bíróság jogszerűen utasította el az emelés bejegyzése iránti kérelmet.
Egy másik ügyben egy rt. többi közt új fióktelepének a cégbejegyzését kérte. Ám az új intézmény létesítésére vonatkozó részvényesi határozatokat nem csatolta, ezért az elsőfokú bíróság hiánypótlást kért. Az rt. a felhívásra igazgatósági ülésen hozott határozatot csatolt a fióktelep létesítő okirataként. Ám az elsőfokú bíróság ennek alapján a gtv.-re (20. § /2/ bekezdés) hivatkozva elutasította a fióktelep bejegyzését. Indokolásában kiemelte: a fióktelep létesítésére az igazgatóság nem jogosult, erre csak a legfőbb szervnek van lehetősége, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal. A fióktelep létesítése ugyanis létesítő okirat-módosításnak minősül, emiatt az a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A Legfelsőbb Bíróság a döntést, helybenhagyta és megerősítette: a cég fióktelepének létesítésére - a gtv. általános és különös szabályai (20. § /2/ bekezdés, 233. § l. pont) alapján - csak a közgyűlés a jogosult.
