Elúszó magyar üzletek Irakban

A magyarországi vállalatok arra számítanak, hogy Irak - az év korábbi szakaszában tett ígérete szerint - rövidesen a kedvezményezett bánásmódban részesítendők közé sorolja őket. Az arab állam ugyanis üzleti döntéseinek mintegy 90 százalékában azon országok vállalatainak kedvez, amelyekkel jó a politikai együttműködése. Éppen ezen megfontolás miatt kerültek a magyar cégek az elmúlt 3-5 évben hátrányos megítélés alá.

A várt enyhülést kihasználva feléleszthetők lennének hagyományos iraki üzleti kapcsolataink, de komoly új lehetőségeink is vannak, főként az infrastruktúra felújítása és bővítése terén - fejtette ki lapunknak Miklóssy Ferenc, az MKIK magyar-arab tagozatának elnöke. A most zárult bagdadi vásáron például öt magyar cég mutatkozott be sikerrel: a Keviép, az Agroinvest, az Elzett, a Kaposvári Villamossági Kft. és az ITD Hungary. (Az esemény egyébként rangosabb volt a korábbi évekénél: negyvenhárom, jórészt uniós ország és több önálló kiállító is megjelent saját standdal, hosszú kihagyás után Kuvait is. Szaúd-Arábia különösen nagy kiállítóterületével vonta magára a figyelmet.)

Az Irak ellen kilátásba helyezett amerikai támadással parkolópályára kerülnek a magyar vállalatok éppen kibontakozó lehetőségei, igaz, hogy olyan folyó projektünk viszont nincs, amely sérülhetne az esetleges háború során.

Erősen olajimportfüggő lévén annál érzékenyebb az ország a közvetett olajipari hatásokra - hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán, a Lukoil magyarországi irodájának vezetője. Mint hangsúlyozta, nem elsősorban az iraki, az egész Öböl-térség olajexportjának elakadása jelenthet veszélyt, ezzel ugyanis a ma kínálati világpiac keresletivé válhat, vagyis megdrágul az olaj. A magyar olajfelhasználás 75-80 százaléka külföldről származik, s ennek is mintegy ötöde a várhatóan felszökő árú spotpiacokról. Az erős forint mellett stabilizálódott olajárak a felhasználó cégek költségvetésében bizonyos pozitív szaldót ígértek, ezt most elviheti a háborús olajár.

A világpiacon várhatóan az USA olyan új piacokról is vásárol majd, ahonnan eddig nem, ezzel kapcsolatban ismertek az orosz cégek amerikai eladási törekvései. Jelentős változásnak ígérkezik a közel-keleti térség erősödő olajtermékigénye, ennek kapcsán pedig termékelvonás várható az európai térségből. A kereslet kielégítésébe azonban - többek között logisztikai megfontolásokból - az egyébként is kevés terméket exportáló magyar olajipar nemigen tud beszállni - utasította el feltevésünket Nagy Zoltán.

Míg a magyar vállalatoknak lehetőségeik, sok külföldinek konkrét beruházásai úszhatnak el, ha valóban háború lesz Irakban. Mint beszámoltunk, az orosz Lukoilnak például 3,7 milliárd dollárnyi befektetése kerülhet veszélybe, és sovány vigasz számára, hogy kiveheti majd a részét a világpiacról kieső olaj pótlásából. Panaszkodnak a német cégek is: 101 német gazdasági társaság tevékenykedik az arab országban, a Financial Times Deutschland a Siemens, a Linde, a Deutz és a DaimlerChrysler társaságot említi az elsők között. Németországból 350 millió euró értékben érkezett áru Irakba, bár a két ország kapcsolatának nyolcvanas évekbeli csúcspontja idején az áruforgalom meghaladta az évi nyolcmilliárd márkát. Jelenleg a kapcsolatok az embargó alá nem eső erőmű-technikai és gyógyászati területre koncentrálódnak. (BHL-MD)