Jól gyógyítható az osteoporosis
Tízéves vizsgálat igazolja, hogy az alendronat hatóanyagú gyógyszer tartós alkalmazásával megelőzhető a csont leépülése, elkerülhető az osteoporosisszal ösz-szefügésbe hozható törések többsége. A Merck Sharp & Dohme cég készítményének klinikai hatásosságát eredetileg egy hároméves vizsgálatban nézték meg 45-82 év közötti, a menopauza (változókor) szakaszán átesett nőkön. A kedvező tapasztalatok miatt a vizsgálat idejét meghosszabbították, s a világ számos országára kiterjesztették.
Ez az úgynevezett multicentrikus (nemzetközi), kettős vak (nem tudható, mely beteg mely gyógyszert kapja), randomizált (véletenszerűen kiválasztott) és placebokontrollált elven történt. A több mint 20 ezer nő bevonásával végzett vizsgálatban (ez 10 millió betegévnyi tapasztalat) a nők napi 10 mg adagú alendronat szert kaptak. Ennek eredményeként az első 12 hónap után 59 százalékkal csökkent a szimptómás csigolyatörések aránya, 18 havi terápia után pedig 60 százalékkal volt kevesebb a csípőtörés - derült ki Sol Epstein, a New York-i osteoporosis-kutatóközpont igazgató professzorának tanulmányából. Ez annak az eredménye, hogy a csont sűrűsége a kezelés hatására nőtt, s ami lényeges, a gyógyszert a nők szervezete jól tűrte, az nem okozott kellemetlen mellékhatást.
Mint azt Szekeres László, a Magyar Osteoporosis és Osteoartológiai Társaság főtitkárhelyettese lapunknak elmondta: az említett készítményről beigazolódott, hogy a csont mennyiségét és minőségét is kedvezően befolyásolja, ezért csökken a törések száma. Hatását hosszú távon képes fenntartani, hiszen hatásmechanizmusa révén beépül a csontozatba, ezáltal kedvező módon tartja fönn a csontanyagcserét.
Szakemberek korábban kimutatták, hogy a csont folyamatosan változik, a felnőttkori váz szerkezetét, tartását a csontképzési és -bontási folyamatok összehangolt működése biztosítja. Adott időszakban csontvázunk 10 százaléka épül át éppen. Mindaddig nincs baj, amíg a csontszövet helyébe új lép, hiszen tömege nem változik.
Az építés folyamata 30 éves korban fejeződik be, és általában 40 éves korig vannak egyensúlyban a csontépítési és -lebontási folyamatok. Azt követően azonban megkezdődik a csonttömegcsökkenés, az ásványianyag-tartalom esése. Legnagyobb mértékben ez a nőknél a változókorban következik be, ami összefügg a női nemi hormon (az ösztrogén) termelésének a csökkenésével. Ez a folyamat csontritkuláshoz (osteoporosis) vezet, aminek jelentős szerepe van a különféle csonttörésekben.
Szekeres doktor elmondta: nálunk is törzskönyvezték az alendronat készítményt, és jelentős támogatottsággal érhető el az osteoporosis kezelésére. Magyarországon a 700-900 ezer osteoporosisos beteg 20 százalékát kezelik, ami az Európai Unió országaihoz viszonyítva kiemelkedően jó. Ez a megfelelő diagnosztikának és a kiépített osteoporosis-ellátó hálózatnak köszönhető. Az országos központ az ORFI-ban, illetve a Semmelweis Egyetem I. Számú Belgyógyászati Klinikáján működik. Ehhez az e szakmára akkreditált regionális központok kapcsolódnak, s öszszesen 600 szakorvos fogadja az országból érkező betegeket. Mivel igen jelentős a diagnosztizált és a kezelt betegek száma, hazánkat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány is példaértékűnek ismerte el e tárgyban. A központokban és az azokhoz kapcsolódó egészségügyi intézményekben megfelelő csontsűrűségmérő készülékek állnak készen, s akinél például az alkar vagy a sarokcsont vizsgálatánál eltérést tapasztalnak, továbbküldik őt a progresszív betegellátás magasabb szintjén lévő centrumba. A vizsgálatokat röntgen, ultrahang és izotóp segítségével végzik, röntgen- és laboratóriumi vizsgálatot is elrendelnek. A leletekből pontosan lehet következtetni, hogy az illető személy csontjának menyisége és minősége hogyan viszonyul az azonos korú egészséges populációhoz. A vizsgálatot az úgynevezett T-score elv (ez a WHO ajánlása) alapján végzik, e szerint minősítik a betegeket, s ez alapján történik a kezelésük.
Mivel a csontritkulás, de még inkább az ízületi gyulladás (artritisz) gyakran erős fájdalmakkal jár, fontos lenne azok csillapítása. Közismert, hogy Magyarországon a fájdalomcsillapítókat általában nem támogatja az egészségpénztár. Szekeres László azonban elmondta, a barcelonai konferencián az ízületi gyulladások kezeléséről is szó volt, ahol elhangzott, hogy azok átlagos költsége a fejlett országokban a GDP 1,7 százaléka (a csontritkulás kezelésére a GDP 1-2,5 százalékát költik). Szakemberek bebizonyították, hogy a coxibok (speciális gyulladáscsökkentő) hatékony az ízületi gyulladások enyhítésében, s lényeges, hogy ritkán fordulnak elő mellékhatások. Nálunk pár éve törzskönyvezték ezt a szert a kopásos krónikus ízületi megbetegedésekre, ám egyelőre nem támogatja a biztosító. Pedig költséghatékonysági vizsgálatok igazolják, hogy bizonyos gyulladáscsökkentőknek komoly mellékhatásuk van; gyomorvérzést, gyomorfekélyt okozhatnak, amelyeknek a gyógyítása tetemes költséggel jár.
