Múzeumi zsongás Bécsben
Bécs megér egy estet. Meg néhány napot is. Szerencsére ma már könnyen és hamar eljuthatunk az osztrák fővárosba, ha rendkívüli kiállításokat szeretnénk látni, amelyekből ráadásul bőven válogathatunk. Most például két szenzációs tárlat nyílt meg csaknem egyszerre, az Impresszionizmus - Amerika/Franciaország/Oroszország című, valamint Gustav Klimt Tájak című kiállítása, s tegyük azonnal hozzá: bár más a helyszín, mások a szervezők, úgy tetszik, mégis tudtak egyeztetni. A turistáknak ugyanis rendkívül kedvező, hogy mindkét tárlat ugyanaddig az időpontig, 2003. február 23-ig látogatható.
A nagy múzeumok, állandó kiállítások mellett egy éve különleges látványossága Bécsnek a MuseumsQuartier (MQ), azaz múzeumi negyed is, amely 2001-ben, több lépcsőben nyílt meg az egykori császári lovarda 50 ezer négyzetméteres átalakított területén. A Kunsthalle a szépen felújított, késő barokk szárnyba költözött, ennek két oldalán található a fehér, kitűnő belső terekkel büszkélkedő Leopold Múzeum, a másik oldalon pedig a Mumok, a Modern Művészetek Múzeuma, amely a Ludwig Múzeumnak ad otthont komor, szürke tömbjében, nemrég pedig átadták a Quartier 21 elnevezésű szárnyat is.
Egyébként az egész tömb eleven kulturális városrész, nem a múlt relikviáit őrző múzeumi együttes, található itt például táncnegyed, építészeti központ, Zoom névvel gyermekmúzeum. S bár tavaly nem működött még a teljes negyed, több mint egymillió érdeklődő fordult itt meg. A legtöbben (csaknem 300 ezren) a Leopold Múzeumba váltottak belépőt, az új, fehér, építészeti szempontból is izgalmas épület remek tereiben található például a legnagyobb Egon Schiele-gyűjtemény, de sok látogatót vonzanak a bécsi szecesszió, az osztrák expresszionizmus, a modernek képei, például Gustav Klimt, Richard Gerstl, Oskar Kokoschka, Alfred Kubin és mások munkái.
Az egyéves MuseumsQuartier rengeteg látnivalója mellett most igazi szenzációt is kínál Bécs: a Belvedere Galériában Gustav Klimt tájképeiben gyönyörködhet a látogató: a világ különböző tájairól, európai és tengerentúli múzeumokból a kiállítás idejére kölcsönzött mesterművek tekinthetők meg az első átfogó kiállításon, amelyen Klimt tájképfestészete áll a középpontban, igaz, híres női portréi közül is láthatunk néhányat. Nem véletlenül: Klimtnél a természetet és az egész alakos női képeket, portrékat ugyanaz a tökéletes harmónia jellemzi.
Úgy tetszik, Klimtet elbűvölte a természet - s ennek részei a nők is -, 1898-tól a nyarakat a salzkammerguti tavaknál töltötte, itt, valamint például a Garda-tónál élvezte a természet színpompás világát. Sétái ihlették varázsos tájképeit, amelyek Klimt életművében kiemelt helyet foglalnak el. Klimt képes volt a ragyogó színeket, a természet elevenségét szuggesztív módon visszaadni, ezek a festmények a tökéletes harmónia mesterművei.
A másik - szintén február 23-ig nyitva tartó - tárlaton az Impreszszionizmus cím mellett ott áll: Amerika/Franciaország/Oroszország. A Bank Austria Kunstforum kiállítása ugyanis ezen irányzat két távoli pólusát, az oroszországit és az amerikait mutatja be. Igaz, viszonyítási pontként láthatunk néhány francia impresszionista festményt is, Claude Monet, Camille Pissaro, Alfred Sisley képeit. Természetesen az orosz és a tengerentúli festők igyekeztek hosszabb-rövidebb ideig Franciaországban tanulni, dolgozni, élni, de Moszkvában és Szentpéterváron már az 1890-es években tartott nemzetközi kiállításokon bemutatkoztak a francia impresszionisták. New Yorkban 1886-ban tartották az első nagy mustrát, amelyen franciák festményeit állították ki, s egy évvel később már szinte egymást követték a tengerentúlon az impresszionista kiállítások.
Mindezekből természetesen nem következik, hogy Oroszországban és Amerikában ugyanolyan impresszionista művek születtek volna, mint Franciaországban. A festők magukba szívták a francia kultúrát, majd kialakították a saját, egyéni stílusukat, s ez különösen jellemző olyan, jelentős orosz művészekre, mint Ilja Repin, Konsztantyin Korovin, Valentyin Szerov. Az impresszionizmusról elsősorban francia festők jutnak eszünkbe - pedig az ő hatásukra máshol is születtek bőven remek festmények, amint ez látható most a Kunstforum termeiben is. (EE)
