A jövő betege jól informált lesz
Két héttel ezelőtt Brüsszelben rendezték meg A jövő betege című konferenciát, ahol 24 ország képviselői tanácskoztak. Egyetértettek abban, hogy a jövő betege jól informált, aki szerepet vállal az őt érintő döntésekben, több választási lehetősége és joga van a magas szintű ellátáshoz, viszont nagyobb a felelőssége is. A kezelésben - melynek célja a fájdalmak csökkentése, a mindennapi életben és a munkavégzésben komoly nehézségeket okozó mozgáskorlátozottság mérséklése és az életminőség javítása - a betegeknek is aktívan kell közreműködniük.
A mozgásszervi betegségek hazánkban is gyakoriak, minden ötödik beteg ilyen panaszokkal fordul háziorvosához.
Az 50 év felettiek korosztályában hazánkban mintegy 900 ezer csontritkulásos, kétmillió kopásos és 100 ezer gyulladásos ízületi beteggel kell számolnunk. Ezek idült betegségek, tehát hosszú ideig állnak fenn, tartós kezelést és gondozást igényelnek, jelentős terheket okozva nemcsak a betegnek, hanem a családnak és a társadalomnak is.
Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy mai, óriási mennyiségű információ és tudásanyag alapjain dinamikusan fejlődő társadalmunkban a betegek is megfelelő mennyiségű és minőségű információt igényelnek betegségükről, a legújabb gyógyszerekről és kezelési eljárásokról, valamint segítséget várnak az életüket könnyítő eszközök, lehetőségek terén.
A fejlett nyugati országokban igen jelentős erőt képviselnek a betegek régóta működő, nagy taglétszámú önsegítő szervezetei az érdekvédelem, a felvilágosítás, az oktatás, a betegjogok érvényesítése terén. Hazánkban ennek nincsenek régi hagyományai, a reumatológiai betegek szervezetei a nyolcvanas évek eleje óta működnek. Számuk, aktivitásuk, taglétszámuk nő, de hangjuk még nem kellően erős. Ebben nagy segítséget jelentenek az olyan nemzetközi rendezvények, mint az egy héttel ezelőtt Lisszabonban rendezett ízületi betegek szervezeteinek ötödik konferenciája is. Itt sok hasznos példát hallhattunk arról, milyen fontos az, hogy a betegek oktatása mellett kellő felvilágosítással szolgáljunk a döntéshozók, valamint a társadalom többi tagja részére a betegség gyakoriságáról, a betegek igényeiről és elvárásairól. Az akadálymentes környezet, a szükséges gyógyszerek, fizioterápia és a gyógyászati segédeszközök megfelelő finanszírozása mellett a megváltozott munkaképességű betegek részmunkaidős, illetve könnyebb munkakörben való foglalkoztatása is hozzájárul ahhoz, hogy a betegek teljes értékű életet élhessenek, elkerüljék az elszigetelődést, a társadalmi életből való kirekesztést.
